Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 10. 1602—1604 (Bp., 1890)

III. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1604. MÁRCZIUS–ÁPRILISBAN.

1604. MÁRCZIUS — ÁPRILIS. 375 mert el van határozva a hatalma alá került Erdélyben »az istentelen eretnekségeket kiirtani« s a katholikus vallást régi fényében visszaállítani. A királynak ez a parancsa programmot tartalmazott. Erdély után Magyarország következik vala, a hol Szuhay, a vaskezű, Forgács, a nagyúri merészségű, és Zalatnoky, a hitbuzgó püspökök nemcsak készséggel vártak a harcz megkezdésére, de tüzelték is erre a királyt. Forgácsnak kedvező helyzetet teremtett az a körülmény, hogy az ő dioecesisében vala a legtöbb katholikus, meg az, hogy előkelő származásánál s nagyúri összeköttetéseinél fogva neki kellett a legkevesebb tekintettel lennie a protestáns főnemességre. Mikép kezdte működését, megírták már mások. 2) Zalatnoky Györgynek, a bujdosó pécsi püspöknek, erőt jelleme absolut tisztasága, feddhetetlen askéta élete s az a rajongó idealismus kölcsönzött, melylyel az egyetemes, katholikus egyház magasztos hivatása iránt úgy el volt töltve, mint kevés főpap előtte s utána. Ez a főpap, a ki az ifjú gróf Erdődy szerémi püspökjelöltségét az udvarral szemben azzal utasítja vissza, hogy tanulja meg előbb, mi a munka, mi a türelem, alázatosság, a világi csábítások elleni harcz, s ha majd megtanulta azokat az erényeket, a melyekre a püspöki szent hivatás szerint másokat tanítania kell, majd akkor aspiráljon a püspökségre, ennek a főpapnak jogot adott hite s meggyőződése ezt tanácsolni a királynak 1603-ban hogy (akkor, midőn alig volt katholikus főúr az egész országban !) a tridenti zsinat végzései szerint csak olyanokat nevezzen országos tisztségekre, a kik ünnepélyesen vallomást tettek katholikus hitök felől s hogy ezt a tridenti czikket tegye országos törvénynyé!

8) Es Szuhay István! Az ő tanácsára, az ő sugalmazására rendelte el a király 1603. őszén azt a vizsgálatot, melynek bevallott és részben valódi czélja a városok administratiójának és anyagi viszonyainak ellenőrzése s földerítése volt, de a mely tulaj donképen arra irányult, hogy a protestántisniust e tömör fészkeiből ') Rudolf parancsai 1603. decz. 28. Bécsi udv. kam. ltár. 2) L. Ipolyi: Yeresmarty élete. s) Zalatnoky votűmában 1603. decz. 13. L. Irományok VII. sz. a.