Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 10. 1602—1604 (Bp., 1890)

III. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1604. MÁRCZIUS–ÁPRILISBAN.

:370 A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. Diatetejű viskók fölgyújtása, nő- és templomfertőztetés, sir­rablás, gyilkosság — vég nélkül, folyton elől kezdve. A mint unal­mas társalgó ki örökös főfájásról panaszkodik. De a mint józan észszel el nem. Ítélhetjük azt, ki baja orvoslására törekszik, úgy nem szabad elkárhoztatnunk a magyar rende­ket se, ha mindig és mindenütt hangoztatták jajaikat a kép­telen nyomor miatt, melylyel őket az idegen zsoldos, a haragvó isten e rettentő ostora, oly irtóztatóan sújtotta. S ha egyes esetek­ben — mint pl. annál, melyet 1604-diki sérelmi iratukban föl­hoztak, hogy t. i. a Sz. Gryörgyben és Bazinban állomásozó zsol­dos ezred néhai Pálffy Miklós stompfai jobbágyainak marhá­ját elhajtotta és levágta — a kihágásokat a rendek más magaviselettel elháríthatták volna is: nagyban és egészben mind csak halvány az a kép, melyet szenvedéseikről panasz­irataikban a toll nyújtani képes volt. Kijelentették 1604-diki sérelmi iratukban az ország rendei, hogy, ha a nyomor orvos­lásáról nem biztosítja őket a főherczeg, nemcsak azt kell nyíl­tan, őszintén kiniondaniok, hogy a zsoldosok kihágásait tovább nem tűrik, de a kir. előterjesztésekre sem ajánlhatnak meg semmit, se s pedig annál kevésbbé, mert, ha megajánlják is, teljesíteni a megajánlottat a jobbágy nem. birja. Mint köz- és magánjogi sérelmet hozták fel a rendek a Bánffy Dénes ismeretes esetét, a kit Lassota Erich, kassai mustramester saját házában fogatott meg s fogva vitetett Kas­sara, s a kit feje elvesztésével fenyegetett, hacsak 14 ezer frtot le nem fizet. — De ez csak egy nagyobb példa — mondák; mert a külföldi zsoldos, ép úgy mint a hazai, a szegényebb ne­mességet minden kigondolható módon zaklatja, öli, vágja. Kérték Bánffy szabadonbocsátását, javai visszaadását s min­den efféle törvénytelenség eltiltását. Hasonlókép kikelt az or­szággyűlés ebben az iratban a többször panaszolt törvényte­len parancsok, idézések és rendkívüli bíróságok ellen is. E sérelmek elősorolása után arra kérték a rendek a fő­herczeget, hogy a Muraköz erősbítésére Zrínyi György fiának őrséget küldjön a király, mert e félszigettől függ Slavonia, Austria és Styria nyugalma. Yégre melegen ajánlották a bujdosó Illésliázy Istvánnak s a fogságba vetett Joó János-

Next

/
Thumbnails
Contents