Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 10. 1602—1604 (Bp., 1890)

III. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1604. MÁRCZIUS–ÁPRILISBAN.

:370 A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. Diatetejű viskók fölgyújtása, nő- és templomfertőztetés, sirrablás, gyilkosság — vég nélkül, folyton elől kezdve. A mint unalmas társalgó ki örökös főfájásról panaszkodik. De a mint józan észszel el nem. Ítélhetjük azt, ki baja orvoslására törekszik, úgy nem szabad elkárhoztatnunk a magyar rendeket se, ha mindig és mindenütt hangoztatták jajaikat a képtelen nyomor miatt, melylyel őket az idegen zsoldos, a haragvó isten e rettentő ostora, oly irtóztatóan sújtotta. S ha egyes esetekben — mint pl. annál, melyet 1604-diki sérelmi iratukban fölhoztak, hogy t. i. a Sz. Gryörgyben és Bazinban állomásozó zsoldos ezred néhai Pálffy Miklós stompfai jobbágyainak marháját elhajtotta és levágta — a kihágásokat a rendek más magaviselettel elháríthatták volna is: nagyban és egészben mind csak halvány az a kép, melyet szenvedéseikről panaszirataikban a toll nyújtani képes volt. Kijelentették 1604-diki sérelmi iratukban az ország rendei, hogy, ha a nyomor orvoslásáról nem biztosítja őket a főherczeg, nemcsak azt kell nyíltan, őszintén kiniondaniok, hogy a zsoldosok kihágásait tovább nem tűrik, de a kir. előterjesztésekre sem ajánlhatnak meg semmit, se s pedig annál kevésbbé, mert, ha megajánlják is, teljesíteni a megajánlottat a jobbágy nem. birja. Mint köz- és magánjogi sérelmet hozták fel a rendek a Bánffy Dénes ismeretes esetét, a kit Lassota Erich, kassai mustramester saját házában fogatott meg s fogva vitetett Kassara, s a kit feje elvesztésével fenyegetett, hacsak 14 ezer frtot le nem fizet. — De ez csak egy nagyobb példa — mondák; mert a külföldi zsoldos, ép úgy mint a hazai, a szegényebb nemességet minden kigondolható módon zaklatja, öli, vágja. Kérték Bánffy szabadonbocsátását, javai visszaadását s minden efféle törvénytelenség eltiltását. Hasonlókép kikelt az országgyűlés ebben az iratban a többször panaszolt törvénytelen parancsok, idézések és rendkívüli bíróságok ellen is. E sérelmek elősorolása után arra kérték a rendek a főherczeget, hogy a Muraköz erősbítésére Zrínyi György fiának őrséget küldjön a király, mert e félszigettől függ Slavonia, Austria és Styria nyugalma. Yégre melegen ajánlották a bujdosó Illésliázy Istvánnak s a fogságba vetett Joó János-