Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 10. 1602—1604 (Bp., 1890)

I. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1602. MÁRCZIUS- ÉS ÁPRILISBAN.

18 A POZSONYI ORSZÁGGYÖX.ÉS. A fuvar kérdésében is annyira vitték a csász. tanácsosok, bogy a rendi bizottság 2000 frtot mint váltságdijat ajánlott meg. A főherczeg ezt nem fogadta el, mert liiszen az igára volt szükség. A rendi bizottság erre a plénum, azaz az országgyűlés elé vitte az ügyet, s itt azon föltét alatt, bogy a fuvarosok útja biztosságára a fölség gondot fog viselni, elhatárzák, bogy a dunáninneni és túli megyékből minden 50 portától egy erős iga állíttassék ki Szent-György napjára, Győrhöz, a honnan Székesfehérvár felé fog élelmet szállítani. Kérték egyszersmind a királyt, hogy ennél többel aztán ne nyomja a népet, melynek barma elpusztult. Ha biztos az út, akkor úgy is fognak mindig találkozni, a kik becsületes fuvarbérért önként hajlandók a fuvarozásra. A főherczeg keveslé ugyan ez ajánlatot, de ez jóval több levén az előbb megajánlott 2000 frtnál: utóvégre is elfogadta; sőt a királyhoz intézett jelentésében még mentegeté is a rendeket a marhavészszel s egyéb elemi csapásokkal. Az ágyúk és ostromszerek vontatását a rendek már nem vállalták magokra. Itt, miután a kir. városok a terhet el nem birják, az örökös tartományokra szorúl a fölség, mondá a királyhoz intézett jelentés. Sikerűit ellenben kivinni a főherczegnek, hogy a replicájában ajánlott módusa a végvárakhoz rendelt közmunkák váltságának a távolabbi megyéknél, elfogadtaték. Kihagyták aztán a főherczeg sürgetésére a rendek a záriratból azt a sérelmi pontot a többek közt, hogy a német kapitányok az alispánokat erőszak alkalmazásával fenyegetik; kihagyták a Szengyörgyöt és Bazint illető czikket is. Vita támadt a szabad hajdúk tartói ellen szabott büntetésről szóló czikknél. Hogy a locumtenens a nyugati, az országbíró a keleti Magyarország notabilitásait törvényszék alkotása czéljából egybehívhassák, már Báthory Istvánra az országbíróra való tekintettel sem tetszett a főherczegnek. Báthory István irányában mindig ellenszenvvel viselkedék az udvar s félt vagy félni látszott a hallgatag, vesztegen ülő, de az országban óriási befolyással és tekintélylyel bíró dúsgazdag hatalmas dynastától. »Mint országbírónak alkalom nyílnék szál) A főherczeg ápril 12-iki id. jelentése.