Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 10. 1602—1604 (Bp., 1890)

I. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1602. MÁRCZIUS- ÉS ÁPRILISBAN.

1602. MÁRCZIL'S- ÉS ÁPRILISBAN. 9 főherczeg, hogy a mi eleddig beérkezett, már mind kiosztatá az illető hatóságok között. Nincs hát okuk a rendeknek panaszkodni, hogy kéréseik nem találnak kellő meghallgatásra; nincs semmi törvényes okuk az adó leszállítására vagy egyéb szolgáltatások beszüntetésére. Megjegyzé egyébiránt a főherczeg, hogy ha a rendek elégtelennek találnák a katonaság kártételei praeveniálására általa ajánlott módját a magyar biztosok kirendelésének: adjanak neki tanácsot, vagy tegyenek javaslatot; ő igen szívesen elfogadja tőlök, csak hasznos legyen. Pimaszkodtak a miatt is sérelmi iratukban a rendek, hogy a székesfejérvári tábor föloszlatása után tízezer német zsoldos ment Pozsony és Nyitra megyébe, a hol 5 hó óta ingyen élősködnek. A főherczeg kijelenté, hogy ezeren se voltak, s már régen máshová küldettek, a Breunerféle ezredbeliek kivételével, a kik kevés nap múlva szintén el fognak onnan vonulni. Fölöttébb bántotta végre a rendeket a királyi előterjesztés azon szemrehányása, hogy a fejérvári és sárréti győzelmek csak a külföldi katonaság vitézségének tudhatók be. Ugy fogták föl, hogy a megfogyott, kimerült, kötelességét mindamellett híven teljesítő magyar nemzettel gúnyt űz a király. — E fölfogás és sérelmi pont ellen határozottan tiltakozik a főherczeg, s kijelenté, hogy a propositió ama panasza csak intelem akart lenni, hogy a rendek a megajánlottak effectuálásában nagyobb pontosságot tanúsítsanak, mint eddig. Ezt ismétlé a főherczeg újólag is, a nélkül, hogy a rendek jóakaratát, s hazafiságát csak gondolatban is kétségbe vonná. A főherczeg e kijelentése után a szokott kerékvágásba zökkent a szekér. Az országgyűlés megkezdette a királyi propositiók tárgyalását, és márczius 23-dikán benyújtá válaszát Mátyáshoz.*) Hivatkozással arra, hogy sérelmeiket a gravamenes föliratban előadták, megajánlottak, Slavonia kivételével, 2 ezer lovas és 2 ezer gyalog tartására házankint másfél forint adót. S mivel az átalános fölkelésnél, tapasztalásuk szerint, a fegyverfogásban a legnagyobbrészt járatlan tömeg többet árt, mint 3) Irományuk V. sz.