Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 10. 1602—1604 (Bp., 1890)
I. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1602. MÁRCZIUS- ÉS ÁPRILISBAN.
1602. MÁR CZIUS- É S ÁPRILISBAN'. 17 Adóban négyezer lovas és hat ezer gyalog kiállítását s eltartását kívánta a rendektől, május elsejétől számítva 7 hónapon keresztül. A modust, mely szerint a seregtartásra szükséges adó beszedetik; azt: vájjon portánkint vagy házankint történik-e ez. a rendekre bízza az előterjesztés, s csak azt köti ki, hogy az adózás alól kivételnek, kedvezménynek sehol semmi helye ne legyen. A közjó érdekében elkerülhetetlennek tartja a király, hogy a rendek által kiállított hadi népet, tetszése szerint, minden hónapban ellenőrzés alá vesse a szokásos mustrákon, a czélból hogy kitűnjék: vájjon együtt van-e mind, s a zsoldot a rendek kellő időben fizetik-e? A kik adóbeli kötelességüket nem teljesítik, a kik az adószedőket eljárásukban gátolják, az elnéző alispánok és szolgabírák, a csaló adószedők ellen a múlt országgyűlések végzéseiben szabott büntetések alkalmazását kívánta újra kimondani az előterjesztés. S miután a szökések, úgy látszik, a megyei seregnél ragályos nyavalyává váltak, a szökevényekre az akasztófa büntetését. Erősen kikelt a király azon földesurak, ellen is, a kik a múlt esztendőben megajánlott liázankénti 50—50 dénárnyi adóval hátralékban maradtak. S kikelt, a királyi előterjesztéseknél szokásos merész ugrással, egy kalap alatt azok ellen, a kik akkor, midőn a haza oly nagy veszélyben forog, minden fegyverfogható emberre oly igen égető szükség van, külföldi — lengyel s velenczei zsoldba állanak, s rájok a fej vesztés büntetését sürgette kimondani. Ugyancsak a hazai védelem könnyebb eszközlése czéljából megújíttatni kívánta a múlt országgyűlések mérséklő árszabályzatát a zsold túlságos magassága ellenében, a mennyiben a lovas havi zsoldját 5, a gyalogét 3 frtban óhajtá megállapíttatni. Legnagyobb figyelmet a kir. előterjesztés az insurrectióra fordított. Mindenekelőtt, úgy látszik, teljesen jogosult szemrehányást tőn a rendeknek, a miért, daczára Székes-Fejérvár bírása fontos voltának, daczára Mátyás főherczeg személyes jelenlétének a concentrált táborban, s ellenére a rendek által hozott törvényeknek, a Fejérvár ostroma alkalmából hirdetett fölkelésnél a lehető legpongyolább eljárás volt tapasztalható.
