Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 9. 1598—1601 (Bp., 1885)

I. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1598. FEBRUÁR- ÉS MÁRCZIUSBAN.

A pozsonyi országgyűlés 1598. február- és mái'cziusbau. Már hét esztendeje szakadatlanúl folyt magyar földön a török elleni u. n. »hosszú« háború, midőn Miksa főherczeg, a németrend nagymestere, mint az 1597. évi hadjárat fővezére az ez évi hadakozásnak véget vetvén, seregét novemberben föloszlatá. A kényelmetlen tndat, hogy alig pár lépésnyire Bécstől, Győrött a török befészkelte magát, bántó érzete a kudarcznak, melyet e vár sikeretlen ostrománál vallott a keresztyén sereg, végre és főkép az alapos félelem, hogy e merészséget a porta nem hagyja megtorlás nélkül, mindez szokatlanabb tevékenységre sarkalta a kormányköröket. Figyelmök az óvóintézkedések fölötti tanácskozások körül idejekorán az 1598-ban egybehívandó magyar országgyűlésre irányúit, s mint látni fogjuk, minden oldalról igyekvének informatiókat szerezni a teendők dolgában. Alig dugta vissza Miksa főherczeg hüvelyébe kardját az 1597. november hatodiki összecsapás után, melyben a táborára rohanó törököt Verőczénél vissza tudta tartani, a kis eseménynek tán hire se jutott az udvarba, mikor Mátyás főherczeg november 12-kén már ráírt a bécsi udvari kamarára,hogy a pozsonyi és szepesi kamarák véleményét az országgyűlés tárgyában kikérdezvén, saját véleményes jelentése mellett a főherczeg elé terjeszsze. S miután Mátyás főherczeg, kit az országból távollakó király a maga képviseletével rendesen meg szokott 0 Udv. kamara jelentése 15£7. decz. 17. Irományok V. sz. 1*