Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 9. 1598—1601 (Bp., 1885)

V. HORVÁTORSZÁGI ÉS SLAVÓNIAI GYŰLÉSEK 1598–1601.

t 1598—1601. 557 vitásához, nem vévén ki az nttóbhinál a Zrínyiek, Erdődyek és Draskovics bán különben exemptus birtokait se. Elhatározá a gyűlés a német lövészek kicsapongásai ellen a főherczeghez fölirni, a királyt pedig megkérni, hogy gondja legyen a velenczeiekre, a kik a Zrínyi és Tlierzáczky grófok panaszai szerint ezek várait ágyúkkal támadtaták meg. Ugyancsak Ferdinánd főherczeghez fölirat menesztetett, hogy, mivel Ráttkay Jánosnak Stájerországba szökött szolgáit a stájer rendek az ország közbenjárására sem adták ki, békén tűrje a főherczeg, ha Ráttkay a szökevényeket ott fogatja el, a hol teheti. Sérelmi irat küldeték a főherczeghez és egyszersmind a károlyvárosi generalatushoz az özvegy Pethő Zsuzsánna javain s szolgálóján elkövetett erőszak ügyében is. Ezzel áttért a gyűlés egy nagy csomó helyi érdekű magányügy tárgyalására, melyek elintézése után a bán bezárta azt.' VII. Lukács evangelista napja körül tárták Zágrábban 1599. évben a tótországi rendek ez évi utolsó tartományi gyűlésöket,melynek kezdetén Keglevich György az al-báni és zágrábi meg körösi ispáni tisztről lemondván, helyébe brezoviczai Mernyavcsics Kristóf választatott meg, s tette le tüstént a rendek előtt a szokásos esküt. Lemondott Erdődy Péter is az országkapitányi állásról, s e tisztet a rendek Draskovics Jánosra, a bánra ruházták. Ellenben Ráttkay János lustratornak és főíizetőmesternek, a zágrábi kanonok Nápolyi Boldizsár pedig főadószedőnek megmaradtak. A Kulpa vidéke védelmére portánként 25 dénárt szavazott meg a tartománygyűlés, s egyszersmind elhatározá, hogy a pestis miatt odahagyott lakhelyek összeszámlálása a viceispánok s szolgabirák gondja legyen. Fölolvasta e gyűlésen a bán a király és főherczeg azon leiratait, melyek a magyar törvények értelmében átalános fölkelést, illetve a tótországi fölkelő seregnek a magyar sereghez való csatlakozását rendelik el. A Tótországot fenyegető török veszélyre való tekintettel határozatba ment, hogy a fölkelő tót ]) Lásd. Irományok II. sz.