Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 9. 1598—1601 (Bp., 1885)

V. HORVÁTORSZÁGI ÉS SLAVÓNIAI GYŰLÉSEK 1598–1601.

1598 — 1601 551 Megválasztá a gvülés a lemondó Samsinóczv János élelmező biztos helyett Szlobocsin Mátyást, zágrábi várnagyot; azon bizottságba pedig, mely a tinninai püspökkel élén, az iyanicsi várban megejtendő helyszíni szemlével vala megbízva, a gyengélkedő püspök helyett Ráttkay Jánost választá s egyúttal sürgette, hogy a helyszíni szemle minél előbb ejtessék meg. Közérdekű volt még a gyűlésen Prenár György varasdmegyei szolgabíró ügyének elintézése. Prenár idézéseit s végrehajtásait a tartomány gyűlés majd semmiseknek mondá ki azon okból, mert a szolgabíró, minekutána neje török fogságba jutott, nem várván meg kiszabadulását, újra megnősült, s így a bigamia bűnébe, tehát nota infidelitatis-ba esett. De belátták, hogy ennek a hivatalos ténykedéssel semmi köze. Ajánló leveleket szavazott meg a tartománygyűlés néhány nemesnek és rabnak, valószínűleg a magyar országgyűlésre vagy a kir. cancelláriához, s ezzel megkezdé, föloszlása előtt rövid idővel, a privátügyek tárgyalását, melyek jelentéktelenek és tán helyi érdekkel is alig birnak. II. Az ápril első felében — 1598. —- Zágrábban összegyűlt horvát-slavon rendek legfőbb teendői egyikét amaz üzenet megvitatása képezé. melyet a stájer Ferdinánd főherczeg megbízásából két biztos adott volt át a rendeknek. E nuntium az ivanicsi és petrinjai végvárak erődítésére, illetőleg conserválására szólítá fel a tartomány gyűlést. Rövid vita s Petriuját illetőleg rövid protestatio után a kívánt közmunkát megszavazta a congregatio úgy a várakhoz, mint aPetrinja melletti Kulpahídhoz s Sz. Györgyvárához s az elpusztult Novigrad fölépítéséhez, — bőven részletezvén mindazt, a mivel az egyes megyék járásai e közmunkákhoz hozzájárulni kötelesek. Megválasztá ezután a tartománygyölés a néhány héttel azelőtt alkotott pozsonyi országgyűlési végzések értelmében az adószedőket, s a török által 1592-ben elpusztított helyeket kivette az adó alól. Érdekes momentum ez adószedésnél az, hogy a magyar kamara az adóösszeget e kamarába beszolgáltatni óhajtá, míg ellenben a tartománygyűlés kimondotta, hogy ]) Lásd. Irományok II. sz.