Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 9. 1598—1601 (Bp., 1885)

I. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1598. FEBRUÁR- ÉS MÁRCZIUSBAN.

14 A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS! uem lehetne-e a törvény czikket merőben kihagyni vagy a fölség resolutiójára bocsátani ? A tanácsosok ezt nem javalták, mond­ván, hogy óriási zajt és veszélyes visszatetszést szülne; a rendek többé országgyűlésre nem jönnének, a subsidiumot nem adnák meg. Hosszas tanácskozás után abban lön megállapodás, a mit a rendek el is fogadtak, hogy a czikk függeléke ekkép szer­kesztessék : »Si quae bona adempta essent, quod de iis, comperta rei veri täte, quod justum erit, statuetur.« A többi pontokra nézve következő megegyezés jött létre a főherczeg és a rendek közt: Az adószedő megyebeli nemes lesz, és ő fölsége nevezi ki. A házak összeszámlálása , mint a főherczegi quadruplica javaslá, a gyűlés eloszlása után a t.-czikkek szerkesztése előtt megkezdetik. A fölkelésben részt nem vevők javaikat vesztik, s ezek csak közbecsűn válthatók vissza. Az országba rendelt katonaság vezetésére magyar biztosokat a magyar kamara ren­del. Szabad hajdúk tartása mind a magyar mind a német parancsnokoknak tilos, de háború idejére mezei katonaság gyanánt, illő zsold mellett, összegyűjthetők; egyébiránt, a mezei hajdú-katonaságon kivűl, a ki sza.bad hajdúra bukkan, azt bün­tetlenül megölheti. Győzedelmeskedtek a rendek abban is, hogy, noha kérelem alakjában, az egri káptalan tizedjoga a fölség különös figyelmébe ajánltaték, s hogy a fölség magyar­óvári birtokaira is, de csak a jobbágyokra, kimondaték az adó­fizetés kötelezettsége. Ellenben a prelátusok szerzett és ingó javai fölött való rendelkezés ügye a király határozatára biza­tott, s ugyancsak kérelem alakjába lőn a zalavári és kapornaki apáti javak egyházi rendeltetése dolgában hozott resolutio öltöztetve. Kineveztettek a morva határigazítás választmányába az országgyűlés részéről: Monoszlay András veszprémi püspök és Joó János. Végre Kolonics Siegfried német vasasparancs­nok, az ország harczai közben szerzett érdemei elismeréseűi a magyar indigenatust nyerte. Ezek a hozott határozatok főpontjai. Mivel a türel­metlenné vált rendek tovább időzni nem akartak, a főher­czeg »isten nevében« márczius 11-dikén rekeszté be a gyűlést. ») U. o.

Next

/
Thumbnails
Contents