Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 8. 1588—1597 (Bp., 1883)

I. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1582. FEBRUÁR- és MÁRCZIUSBAN

1593, FEBRUÁR- ÉS MÁRCZIUSBAN'. 37 teszen, a melyek a királyt megnyugtathatják, a nélkül, hogy a rendeket felháborítanák. Mindenekelőtt a bevezetésben törölte azt a pontot, mely az ország romlását bizonyos végzetszerű szükségességnek és a rossz igazgatásnak tulajdonítja; mert attól tartott, hogy ez észrevétel a király személyére árnyékot vethet. A hol az mondatik, hogy a királyi városok adója az ország védelmére fordítandó, e szavakat iktatta be, hogy az, »a megszokott módon fog behajtatni;« a mivel ezen városi adó behajtását a kamarának továbbrá is biztosítani, és az országos biztosoktól elvonni akarta. A hol a rendek a királyt kérik, hogy a harminczadok jövedelmeiből járuljon az ország védelmének költségeihez: »királyi kincstárt« iktatott »harminczad« helyébe; hogy ily módon a harmmczadnak a királyi kincstárhoz való tartozását kitűntesse. A hol az adó behajtására választott országos biztosok tisztéről van szó, beiktatta e záradékot »ő felsége kegyes jóváhagyásával;« hogy igy a királynak szabadságában álljon e végzést elfogadni vagy el nem fogadni. Azon czikkben, mely az adóból befolyó összeg hovafordításáról intézkedik, és megállapítja, hogy nagyobb része a véghelyekre fordíttassák; a főherczeg »a nagyobb része« kitételt törölte, és helyébe ezt tette »a szerint a mint a szükség kívánni fogja;« azon utógondolattal, hogy így a király szabadabb kezét fog kapni. Azon czikket, a melyben a rendek a királyt felkérik, hogy felsőmagyarországi főkapitánynyá magyar urat nevezzen ki, egészen átalakította. Az új szöveg szerint a rendek kérik, hogy felső Magyarországba »vagy egyik testvérét, ha úgy tetszik, megfelelő hatáskörrel, rendelje, vagy pedig magyar főkapitányt nevezzen ki.« A rendek egyéb végzéseiben a főherczeg megnyugodott. Az országgyűlési törvénykönyvnek általa módosított szövegét márczius 17-én, reggeli 9 órakor küldötte át a rendeknek, rövid leirat kíséretében, a mely a nemzeti érzületnek hízelegve, hivatva volt a rendek aggodalmait lecsillapítani és ellenkezé-