Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 8. 1588—1597 (Bp., 1883)

I. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1582. FEBRUÁR- és MÁRCZIUSBAN

1593. FEBRUÁR- ÉS MÁRCZIUSBAX. 31 gyűléseken a rendek oda fognak hatni, hogy az insurrectió ügye szabályoztassék, és a nemesség saját erszényéből is tartson fegyvereseket. Az armális, új nemesek a bonvédelmi kötelességeket úgy tartoznak teljesíteni, mint a régiek; de az adófizetéstől csak akkor vannak felmentve, ha nemesi birtokuk van. Mivel pedig gyakran érdemetlenek is kapnak nemesi okleveleket, a király jövőre csak a magyar tanácsosok, a kapitányok, megyék vagy városok ajánlatára adományozzon nemességet. A rendek elhatározzák, hogy az alispánok az ingyenmunkákról szóló számadásaikat, az 1580-ik évtől kezdve, terjeszszék elő. Az új foglalásokra vonatkozó 1587-iki végzést, úgy a mint a propositió kívánja, világosabban megmagyarázzák. A propositióban foglalt többi ügyekkel feleslegesnek tartják foglalkozni, mivel azokra nézve a korábbi országgyűlések törvényei intézkednek. De kezdeményezési jogukkal élve, magok is hoznak szőnyegre néhány ügyet. Az 1587-ik évi országgyűlés Debreczeni Györgyöt, mivel a magyar tanácsosokat szóval és Írásban rágalmazta, a hűtlenség bűnében marasztalta el. Debreczeni azóta ünnepélyesen bocsánatot kért a tanácsosoktól, és Erneszt főherczeg, valamint Zrínyi György közbenjárását is kieszközölte. Most tehát a rendek a korábbi Ítéletet hatályon kivűl helyezték. Megállapították, hogy ezentúl a nyolczados törvényszék M agyarországban csak kétszer, Slavoniában csak egyszer évenkint gyűljön össze; a fő- és alispánokat utasították, hogy azok ellen, a kik a törvényszékek előtt hamis eskiit tesznek, hivatalból indítsanak keresetet; a szökevény jobbágyok visszakövetelése tárgyában indított perekre nézve a királyi táblát jelölték ki a felebbezési törvényszéknek; a gyilkosok ügyében követendő eljárást módosították; a többek által közösen bírt várakról szóló 1563-ik évi törvéuyczikket megújították. Kimondották, hogy itélőmesterek a megyéknél jegyzői hivatalt, az alispánok ügyészi tisztet ne viselhessenek; az itélőmesterek és hiteles helyek, a régi díjszabály szerint, adjanak ki okiratokat; a cancellár birói rendeleteket (juridica mandata) a király aláírása nélkül is állíthasson ki.