Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 8. 1588—1597 (Bp., 1883)

II. A TARCZALI ÉS ESZTERGOMI RÉSZLEGES GYŰLÉSEK.1593. és 1594.

160 A I'OZSONYr ORSZÁGGYŰLÉS lyes liadi szolgálatot tegyenek, jobbágyaikat megadóztassák és egyúttal saját erszényükből is áldozzanak, meghaladja erejöket. Hasonlóképen a százezer forintot sem ajánlották meg; a mit azzal indokoltak, hogy ezen ügyről határozni túl megy a részleges gyűlés jogkörén, és egyébkint is az országra új terheket nem róhatnak.

x) A rendek végzéseikben gondoskodtak arról, hogy a közfelkelés lehetőleg nagy eredményt mutasson föl. E miatt elhatározták, hogy a nemesek, a kik főurak szolgálatában katonáskodnak, magok helyett egy-egy lovast tartozzanak a megyei bandériumhoz küldeni. Az egy-telkes nemesek és egyházi férfiak kötelezettsségének megállapítását a fő- és alispánokra bízták. Az armalis nemesekre havonként 2 forint, a zsidókra és anabaptistákra havonként minden fő után 25 dénárt róttak. A megyei bandériumok fölött a szemlék megtartására egy német és egy magyar biztost rendeltek. A mult évben befolyt adóról vezetett számadások megvizsgálására bizottságot küldöttek ki. Végül azon kérelemmel fordúltak a királyhoz, hogy az országos főkapitányok régi jogkörét épségben tartsa fönn.

2) A rendek június 11-én oszlottak el, azzal az ígérettel, hogy tizenegy nap multával, felfegyverezve a táborban lesznek.

3) És rövid idő alatt csakugyan mintegy húszezer magyar vitéz gyűlt egybe, kik Pálffy Miklós és Zrínyi György főkapitányok vezérlete alatt, türelmetlenül várták a hadi-munkálatok megindítását. De Mátyás föherczeg, a mint hirét vette, hogy Szinán nagyvezér hadait megindítá, abbahagyta az esztergomi vár vívását és a Duna balpartjára vitte át táborát. Ettől fogva a hadjárat szerencsétlenül folyt. 0 A rendek fölterjesztésének egykorú példánya az országos levéltárban. Irományok IX. szám. 2) A gyűlés végzései egykorú iratban ugyanott. IromáayoTc X. szám. — (Ezen végzések között nem foglaltatik azon pont, a melyet Thurzó György június 11-én nejéhez irt levelében említ: »Minden portától öt holnapig egy-egy forintot adnak, ehez magok erszényéből valaki valamennyi portát bir, ötven pénzt egy portátul, avagy nyolcz portátul egy lovast.« Thurzó Gy. Levelei. I. 86. 1.). s) Thurzó június 12-én irja : »Az gyűlés elmúlék ... Az nemességnek mind fejenként ez hónak 22 napjára ismét itt kell lenniök,« U. o. 87. 1.