Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 8. 1588—1597 (Bp., 1883)

II. A TARCZALI ÉS ESZTERGOMI RÉSZLEGES GYŰLÉSEK.1593. és 1594.

A TÁRCZALI ÉS ESZTERGOMI RÉSZLEGES GYŰLÉSEK 1593. és 1594-ben. L A mikor az 1593-ik év elején tartott pozsonyi országgyűlés küldöttei, azon év nyarán, Prágában, Rudolf királylyal az ország megvédelmezéséről az előleges tárgyalásokat folytatták ; Hasszán bosnyákországi basa már vívta Sziszek várát, és Szinán nagyvezér, százötvenezernyi bad élén útban volt Magyarország felé. Szemben a fenyegető veszélylyel és az udvar késedelmezésével, az egyes országrészek kapitányai és rendei magok igyekeztek oltalmukról gondoskodni. így a felvidéken gróf Teuffenbach Kristóf főkapitány nagy tevékenységet fejtett ki, és a Tiszán innen és túl fekvő megyék rendeit szeptember 23-ára Tarczalra hívta egybe. A gyűlés igen látogatott vala. Bereg, Ugocsa, Szatmár, Szabolcs, Borsod, Abauj, Szepes, Sáros, Zemplén megyék és több város követeket küldöttek. Jelen voltak: Pethe Márton váradi püspök, szepesi prépost, a kassai kamara elnöke, Báthory István országbíró, Dobó Ferencz, Rákóczy Zsigmond, Dersfy Miklós és Ferencz, Percnyi György és János, Széchy Tamás, Bánjfy János, Forgách György, Thurzó Elek, Nyáry Pál. stb. A tanácskozás tárgyát a védelem szervezése képezé. A következő végzéseket hozták. Az urak és nemesek haladék nélkül fejenként táborba szállanak, és minden telek után egy fegyverest visznek magokkal. A Tiszán túl fekvő megyék Báthory István országbíró parancsnoksága alá az általa kitűzendő helyen; a Tiszán