Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 7. 1582—1587 (Bp., 1881)

III. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 1587. NOVEMBER 14.–1588. JANUÁR 10.

212 . POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. árúinak letartóztatásáról, szintén megújítják Zsigmond és V. László törvényeit. Az ingyen-munkák hovafordításáról a király, az országos bizottságok jelentése alapján, tanácskozzék és határozzon. Az állandó hadak tartása, — a fölkelés, — az ellenséges területre való betörések, — a szabad hajdúk, — a katonaságnak élelmiszerekkel való ellátása, — az utak és hidak jókarban tartása, — a vámok, — a török menekülők biztonsága, — a magán felek fegyveres összeütközéseinek megszüntetése, — a törvényszékek tartása tárgyában: a korábbi törvények föntartatnak. A legelőkön élő lovas katonákról szóló 1578-iki évi törvényczikk kiegészíttetik, a kihágások megbüntetésére vonatkozó intézkedésekkel. A kapitányok harmincz nap alatt kötelesek a károsultaknak elégtételt szolgáltatni; és a mennyiben ezt elmulasztanák, a kárt magok fogják pótolni, s ezenfölül 1000 forint bírságot fizetnek. A király fölhívta a rendeket, mondják ki, hogy magyaroknak idegen hadiszolgálatba lépni tilos. Ezzel szemben az ország régi törvényeire és szabadságaira utalnak. Az önkénytes behódolások megakadályozására csak egy módot ismernek: a véghelyek jólcarban tartását, Veicsevár (?) ügyében az országos bizottság jelentése alapján kell határozni. A naptár ügyében azt óhajtanák, hogy a régi naptárt, melyhez gazdagok és szegények a hosszú használat alatt hozzászoktak, meg lehessen tartani; mindazáltal, tekintetbe véve a király kivánatát, nem ellenzik, hogy az új, kiigazított naptár használatba vétessék; de határozottan kijelentik, hogy az új naptárt egyedül a király, és senki más, tekintélye alapján fogadják el; és az okiratok, melyeket ekkorig a régi naptár szerint kelteztek, érvényeseknek tekintendők. A birtokfoglalások tekintetében követendő eljárásra nézve elfogadják a királyi propositió javaslatait, melyeket némely részletekkel kiegészítenek. Megállapítják, hogy a liquid adósságokat, 20 forintig, a szolgabirák hajtsák be. Az 1563-iki országgyűlésnek a szándékos emberölésről szóló törvényét magyarázzák.