Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 7. 1582—1587 (Bp., 1881)
II. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 1583. MÁRCZIUS- ÉS ÁPRILISBAN.
1583. ÁPRlLBAKt. 131 Éhben a rendek előadják, hogy a király utolsó nyilatkozatát »nem értik teljesen.« Ismétlik tehát gyakran előadott kérelmeiket. Nem akarnak a királyival »vitatkozni « De »sürgetik«, hogy a sérelmeket és visszaéléseket, Ígéretei szerint, szüntesse meg. És erre nézve nem saját hasznokat keresik; a király javát és tekintélyét mozdítják elő. Az ország a test, és ennek feje a király. A királyi méltóság nagyobi) fényben fog ragyogni, ha az ország előbbi állapotába, melyet a visszaélések elhomályosítottak, visszahelyeztetik. Miként többi országait, úgy Magyarországot is annak szülöttei által és azok tanácsával kormányozza. Adjon egységes kormányt az országnak, mely azóta pusztul és hanyatlik, mióta ügyeit oly sokféle tanácsok, cancelláriák és hivatalok tárgyalják. Gondoskodjék a véghelyek ellátásáról és megerősítéséről; a mi legczélszerűbben akkor fog megtörténni, ha magyarokat állít élőkre, a kik hazájokat szeretik, és nem idegeneket, a kik csak a magok hasznát keresik. Említi ugyan, hogy egri kapitánynyá magyar embert fog kinevezni; de nem mondja, hogy kilesz az. Az újvári kapitányságot meg sem említi. Altalán a kapitányságok nagy részéről csak homályosan szól; minélfogva nem tudhatják, vájjon jogos kivánataik bírnak-e kellő súlylyal előtte. Az ellen, hogy idegenek Magyarországban szolgáljanak, soha sem volt kifogások; csak azt ellenezik, hogy a kapitányságokra és magasabb tisztekre idegenek alkalmaztassanak. Elhiszik, hogy a helytartó és a cancellár soha sem panaszkodott. De annál gyakrabban panaszkodtak a rendek. Ismételve előadták, mily nehézségeket okoz az a körülmény, hogy a magyarországi ügyek különféle helyeken tárgyaltatnak; a magyar cancellaria rendeleteit a véghelyek parancsnokai tekintetbe nem veszik; az Ítéletek végrehajtását törvénytelen rendeletek megakasztják. Mindezeken csak úgy lehet segíteni, ha a király a magyar ügyek elintézésében azt az eljárást követi, a mely a régi királyok uralkodása alatt volt gyakorlatban. Mihelyt a király az ország szabadságainak visszaállítása iránt határozott, és azokat tényleg visszaállította: a rendek készséggel fognak »jó segítséget« megszavazni, és a többi pontokra nézve is a király kivánatainak eleget tenni; sőt nem 9*