Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 6. 1573—1581 (Bp., 1879)

III. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1578. FEBRUÁR, MÁRCZIUS ÉS ÁPRIL HAVÁBAN

1678. FEBRUÁR, MÁRCZIÜS ÉS APRIL HAVABAN. 193 porták megkülönböztetését szüntessék meg. Minden jobbágyot, a ki földeket művel és tíz forint értéket meghaladó vagyonnal bír, úgy kell tekinteni, mint egy porta birtokosát. Azonban a jobbágyok vagyonuk arányában vegyenek részt a helységökre kivetett adóösszeg fizetésében, úgy, hogy a gazdagabbak többet, a szegények pedig kevesebbet fizessenek. A zsellérek fejenkint, ha házuk és földjük van, egy forintot, ha nincs, ötven dénárt fizessenek adó fejében. Nagy súlyt helyezett a király az adókivetők kinevezésének ügyére, mely már a megelőző országgyűléseket is foglalkoztatta. Ugyanis a megyék azt követelték, hogy a király oly nemeseket nevezzen ki ama tisztre, kiknek az illető megyében birtokuk van. Ebből gyakran nehézségek merültek föl, mivel megtörtént, hogy a kamara által kinevezettek vagy határozottan vonakodtak, vagy késedelmeskedtek a tisztet elfogadni, a minek következtében az adó kivetése és behajtása késleltetett, vagy pedig a kamaráknak olyanokat kellett a megyék ajánlatára kinevezni, a kik kevesbbé voltak alkalmasak. A király tehát hivatkozva arra, hogy, mivel különben is korlátlan hatalommal rendelkezik az országos tisztviselők, különösen pedig a kamaráktól függőknek, kinevezése körűi, felhívta a rendeket, mondják ki a törvénykönyvben, hogy a király adókivetőkké olyanokat is nevezhessen ki, a kiknek az illető megyében, a hol mőködniök kell, birtokuk nincs; föltéve, hogy nemesek és az ország más megyéjében birtokuk van. A várak megerősítésére, jobbágyaik 24 napi ingyen munkáját ajánlják meg. Rendeljék el, hogy az egy-telkes nemesek lóval és fegyverrel mindig el legyenek látva. Gondoskodjanak arról, hogy az állandó lovasokat rendesen tartsák és lássák el. Az egyháziak azon kötelezettségét, a mely szerint tizedjövedelmeik után is tartoznak lovasokat tartani, újítsák meg ; minden 100 forint jövedelem után egy lovast számítva. A hadak elhelyezését bízzák a királyra. A fölkelés ügyét a következőképen szabályozzák : a rendek tíz porta után egy lovast és egy gyalogot, az egyháziak ezen fölül tizedjövedelmeik minden 100 forintja után két lovast, a kanonokok saját személyük után egy lovast állítsanak Magyar Országgyűlési Emlékek, VI. 13