Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 6. 1573—1581 (Bp., 1879)

II. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1576. JANUÁR- ÉS FEBRUÁRBAN

157G. JANUÁR- ÉS FEBRUÁRBAN. 137 iiz országos sérelmek orvoslásáról tanácskozzanak. Elkesere­désükben a fölött, liogy eddigi igyekezeteik eredménytelenek maradtak, erőteljes föllépésre szánták el magokat, határoza­tukat szoros titokban tartva. Mikor január 25-én Rudolf maga elé hivatta az ország­gyűlés mindkét tábláját, hogy a királyi leiratot átadja, — előlépett Radéczy István egri püspök, a királyi helytartó, és a rendek nevében előadta, hogy azon eljárást, a mely szerint ügyeik idegen hatóságok, az udvari kamara és haditanács által intéztetnek el, tovább nem tűrhetik. Az ifjabb király közbenjárását kérik ki, hogy »azon szolgaságból, azon elnyo­más és zsarnokság alól, mely ő felsége uralkodása alatt hoza­tott be, és előbb egészen ismeretlen volt, szabadítsa meg őket.« Végül kijelenté, hogy a rendek el vannak határozva, ha sérel­meik ezentúl is orvosolatlanul maradnak, hogy többé az ország­gyűlésekre nem fognak megjelenni. A rendek a beszéd alatt ismételve fejezték ki, zajos föl­kiáltásokkal, hogy a szónok híven tolmácsolja gondolataikat. Néhány nappal utóbb küldöttség jelent meg Rudolfnál, s a királyhoz intézett föliratot nyújtott át, mely a helytartó ál­tal előadottakat foglalta magában; bár kifejezései szelídeb­bek voltak azoknál, melyeket a szónok használt. »Óvást emelünk — ezek zársorai — Isten és felséged előtt, — hogy holtunkig híven ragaszkodunk ugyan felséged­hez, de szabadságunknak . . . megsemmisítéséhez beleegye­zésünket soha sem fogjuk adni; felségednek idegen tanácso­saitól és cancellariáitól beadványainkra válasziratokat el nem fogadunk; sőt országgyűlésre sem jövünk; és pedig azért mert kérelmeink meg nem hallgattatnak, nyomorúságunk­ban és veszedelmünkben nem nyerünk segítséget.« 2 ) Azonban a rendek, úgy látszik, csakhamar félni kezdettek erélyes nyiletkozatuk következményeitől. Es midőn értesül­tek, hogy arról Rudolf méltatlankodva szólott, — azon voltak, ]) Ezeket Rudolfnak január 28-án Miksához intézett leveléből tud­juk. Ebben hivatkozik egy másik, ugyanakkor sajátkezűleg irt levelére. Ez nem maradt reánk. 2) A felirat egykorú dátum nélküli példánya ugyanott. — Lásd Irományok. V. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents