Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 6. 1573—1581 (Bp., 1879)

I. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1574. MÁRCZIUSBAN

8 A rOZSONVI Or.SZÁGGYÜl.KS liogy az új adózási rendszert, mely szerint az adó füstönkint fizetendő, nem fogadhatják el. Ez oly súlyos teli er volna, a melyet a nép el nem viselhet, és arra kényszerítené, hogy Er­délybe vagy török területre vándoroljon ki. Mindazáltal kész­séggel ajánlanak a következő két esztendőre, portánkint fize­tendő 2—2 forintot, az utolsó összeirás alapján, és érvényben hagyva az 1567-ik évi országgyűlésnek az adóügyre vonatkozó végzéseit. Az oláhok és ruthének, a magyarokkal egyenlőn, fizes­sék az egész adót, a mennyiben falvakban laknak, házaik és földeik vannak; de azok kik a hegyekben baromtenyésztésből élnek, az adónak csak felét fizessék. Mindannyit fel kell menteni attól, hogy a katli. papoknak tizedet szolgáltassanak, mivel abból tartják fenn saját püspöküket és papjaikat. Kihá­gásaikat a fő- és alispánok, illetőleg a földesurak büntessék. A rendek továbbá tizenkét napi ingyen munkát szavaz­nak meg; oly hozzáadással, hogy a király az előbbi ország­gyűléseken megszavazott, de le nem szolgált ingyen munkákat engedje el; jövőre pedig az ingyen munkákat pénzen lehes­/ sen megváltani, egy napi munkát 10 dénárba számítva. Es az urak, kiknek a török terület közelében váraik vannak, ezek megerősítésére fordíthassák jobbágyaik munkáját. Ezzel kapcsolatban fölkérik a királyt, hogy Eger város omladozó falait építtesse fel újra, mivel a lakosság további áldozatokra nem képes. Hasonlag gondjaiba ajánlják Szendrő, Zárd, Kálló, Darócz és a szlavóniai végvárakat. Az élelmi szerek és lőszerek szállítása, valamint az ál­landó lovasok tartása és a fölkelés körül, a fennálló törvénye­ket kielégítőknek tartják. Az állandó lovasok tekintetében a köznemesség kijelenté, hogy e kötelességét csak úgy fogja teljesíteni, ha a főrendek sem vonják ki magokat az alól. Egy­úttal Szepes, Zala és Vas megyék rendei lovasok helyett gya­logokat óhajtanak tartani, minthogy ezek a martalóczok visz­szaüzésére és az erdők átkutatására alkalmasabbak. A fölke­lés tárgyában az összes rendek hangsúlyozták, hogy a mint ekkorig híven teljesítették, úgy ezentúl is teljesítendik köteles­ségüket ; de ragaszkodva az eddigi gyakorlathoz, a fölkelés ügyének új rendezésére nem vállalkozhatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents