Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 5. 1564—1572 (Bp., 1877)

II. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1567. JÚNIUS- és JÚLIUSBAN

94 A POZSONYI ORSZÁGIÍYULIÍS A király néhány nap nmlva egy második válasz­iratban közié határozatait az országgyűlés felterjesztésé­nek minden pontjára. Bár ujabb engedményeket tett, az ösz­szes nehézségek még nem voltak elhárítva; arra számitott, hogy a rendek végre le fognak mondani igényeikről, melyeket ekkorig kiküzdeni nem birtak. Az adófizetés tárgyában ragaszkodott első válasziratá­nak minden kifogásához ; e mellett a rendek azt a kívánságát, hogy Szatmár vármegye az adófizetéstől felmentessék, nem tartotta indokoltnak, a mennyiben más megyék is sokat szen­vedtek az utolsó háború alatt; egyébkint az adószedők utasí­tást fognak kapni, hogy csak azoktól szedjék be az adót, a kik azt megfizetni képesek. A megajánlott ingyen munkák mennyisége által ki lévén elégitve, egy lépéssel tovább ment. Kísérletet tett kieszközölni azt, a mit elődje a korábbi országgyűléseken elfogadtatni nem bírt: hogy t. i. az iugyen munkák felosztását bízzák reá; de maga sem számitott rá, hogy indítványát el fogják fogadni, minélfogva arra kérte fel a rendeket, hogy ha a felosztást nem bízzák rá, a fontosabb véghelyek között oszszák fel a munká­sokat, és a kevesbbé jelentékenyeket mellőzzék. A nemesi felkelés tárgyában a király lemondott minden újításról; csak azt a reményét fejezte ki, hogy a rendek a magok érdekében szintén megfogják tenni, a mire az ő érde­kökben a többi országok és tartományok ajánlkoztak. Távolléte idejére késznek nyilatkozott a helytartót tör­vényszabta jogaiban fenntartani, oly kikötéssel, hogy az oly jószágokat, melyek a 32 telket meghaladják, vagy várakhoz tartoznak, ne adományozzon. Egyúttal Ígérte, hogy az ország­bírói hivatalt közelebb be fogja tölteni. Az ügyvédek visszaéléséről szóló pontnál azt a kivánatot terjesztette elő, hogy az ügyvédek részére megszabott tiszti eskütől a királyi ügyigazgatót és ügyészt fel kell menteni, mente le loro leggi, statuti, privilegí, essentíoni et immunita ; ma mag­giormente ancora di volei' che siano castigati senza rispetto tutti li minis­tri, capl et officiali tanto ongari quanto tedesclii delle insolentie et rapine commesse, rimettendo a loro ongari il modo di castigo.«

Next

/
Thumbnails
Contents