Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 5. 1564—1572 (Bp., 1877)

VI. HORVÁT- ÉS TÓTORSZÁGI GYÜLESEK.1565-1572.

1565—1572. 483 vége felé, újabb lépéseket tettek igényeik érvényesítése czéljából. A királyhoz, Károly főherczeghez és a bécsi udvari kamarához feliratokat intéztek. Elénk színekkel ecsetelték Kőrösmegye és a Kulpántúli terület lakóinak szomorú állapotát; mikép kénytelenek a törökök elől erdőkbe és szigetekre menekülni; mikép kell attól tartani, hogy a véghelyek egészen laktalanok fognak maradni, s mily veszély fog ebből a szomszéd Stíriára és Karintiára háromolni. Ezután, tekintettel arra, hogy az utolsó gyülésök végzéseiben tett változtatások, a pozsonyi kamara javaslatai alapján történtek; azt kérték, hogy ez ügyben ne a magyar kamarát, mint a mely a véghelyek viszonyait nem ismeri, hallgassa meg, hanem Zékel Lukács főkapitányt és Aursperg laibachi kapitányt kérdezze meg; és a régi királyoktól akkor, mikor az ország virágzó állapotban volt, biztosított kiváltságokat ne szüntesse meg most, midőn az ország oly szomorú és zaklatott viszonyok között van. 2

) Ezen felirat, úgy látszik, nem maradt egészen hatás nélkül. A király april 11-én kelt leiratában kijelentette ugyan, hogy a márczius 28-iki leiratában foglalt elhatározásához ragaszkodik; de egyúttal értesité a rendeket, hogy alapos tájékozást fog magának szerezni az iránt, vájjon a Kulpán-túli részek csakugyan régi időktől fogva élvezték-e az adómentességet ; és azután úgy fog határozni, a mint az igazság követeli ; a többi czikkek iránt is, mihelyt az általa kikért vélemények beérkeznek, közölni fogja elhatározását. 3

) A király, a rendek kérése értelmében, az általok kijelölt két kapitánynak véleményét kérte ki4

). Mikép hangzott ez, arról nincs tudomásunk. A király május 5-ikén megerősítette a február 22-iki végzéseket, a melyekben csak két pontra tett észrevételt. Azon gyűlésnek, mely ezen feliratokat szerkesztette, emlékeinkben semmi nyomát se találjuk. '-) Csak az udvari kamarához intézett felirat van meg annak levéltárában. — L. XI. sz. 3) A leirat egykorú másolata ugyanott. — L. XII. sz. *) Ez kitűnik a rendek feliratán olvasható hátiratból, 31*