Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 5. 1564—1572 (Bp., 1877)
V. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1572. SZEPTEMBER- ÉS OKTÓBERBEN.
410 A FOZSONVI ORSZÁGGYŰLÉS zett példányokban felhívta a köznemességet, hogy »a törvényben megszabott büntetés terhe alatt, ősi szokás szerint, személyesen és fejenkint jelenjék meg.« *) Azonban a köznemesség egy része a személyes megjelenésben súlyos terhet látott, melyet magától elhárítani igyekezett. így például Sáros vármegyének július 17-én tartott közgyűlése, tekintettel arra, hogy sokan vagyoni helyzetök miatt ily hosszú útra megindulni, és Pozsonyban az egész országgyűlés alatt saját költségükön tartózkodni nem képesek, abban állapodott meg, hogy követeket küld a királyhoz, őt felkérendő, hogy a köznemességet mentse fel a személyes megjelenés terhétől, és hatalmazza fel követek küldésére. Egyúttal a szomszéd megyéket — Szepest, Zemplént és Abaujt —• megkereste, hogy ezen kérelemhez és a Bécsbe küldendő követséghez ők is csatlakozzanak.2 ) Nem annyira ezen határozat, mint inkább annak indokolása élénken tünteti fel az alkotmányos érzületnek hanyatlását. A köznemességnek személyes megjelenését az ősi szokás nem a koronázásra, hanem a királyválasztásra követelte. És most senki sem találkozott, a ki a miatt felszólalt volna, hogy az év elején tartott országgyűlés Rudolf megkoronáztatását elhatározta, bár a köznemesség csak a megyei követek által volt ott képviselve. Sőt Sárosmegye is, midőn a koronázó országgyűlésen a személyes megjelenés terhétől szabadulni akart, elmulasztotta a döntő érvet hozni fel: hogy az »ősi szokás« tulajdonképen a királyválasztás cselekményéhez, nem pedig a koronázási ünnepélyekhez követeli a nemességnek személyes megjelenését. Arról, vájjon a megyék küldöttsége megjelent-e Bécsben, és ha igen, mily eredménynyel járt el küldetésében? nincs tudomásunk. De az kétségtelen, hogy a legtöbb megye túltette magát a királyi felhíváson, és követeket küldött.3 ) 3) A június 23-án kelt meghívólevélnek Szepesmegyéhez intézett példánya azon megye levéltárában. — L. Irományok. I. szám. «J Sárosmegyének Szepesmegyéhez intézett átirata, ugyanott, — L. Irományok. II. szám. 3) így például Szepesrnegye három követet küldött.
