Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 5. 1564—1572 (Bp., 1877)
III. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1569. AUGUSZTUS-OKTÓBER
190 A POZSONYI OKSZÁGGYÍ'FLÚS E miatt egy újabb leiratban elhárítva magától azt a vádat, mintha kötelességéről megfeledkezett volna és híveit jószágaiktól meg akarná fosztani, megegyezett abban, hogy a kamara azoknak, kik tulajdonjogukat be tudják igazolni, a jószágokat haladék nélkül és tettleg adja át. De egyúttal kifejezi abbeli reményét, hogy az oly jószágokat, melyekre a váraknak szükségük van, tekintettel a közérdekre, megfelelő kárpótlás fejében, a király kezei között fogják hagyni. A mennyiben azok, kik jószágaikat visszakövetelik, tulajdonjogukat minden kétségen felül igazolni nem képesek: az ily ügyek a törvény rendes folyamára bocsáttatnak ; és a király igéri, hogy az Ítéletek rögtön végre fognak hajtatni. Helybenhagyja továbbá, hogy a száraz vámok mindenütt, és első sorban a királyi jószágokon eltöröltessenek. Végre, tekintettel a rendek közbenjárására, késznek nyilatkozik arra, hogy a leleszi prépostság elidegenített jószágainak egy részét, melyek 1500 forint erejéig el vannak zálogosítva, ki fogja váltani. Ezzel a nehézségek mind el voltak hárítva. A király személyesen kívánta ezen utolsó leiratot a rendeknek kézbesíteni. E végből október 12-én a váriakba hívta meg őket. Miután a függőben levő kérdések iránt a leiratban foglalt elhatározását közölte, komoly szavakkal kifejezést adott fájdalmának és neheztelésének a fölött, hogy az ország rendei között találkoztak olyanok, kik az erdélyi fejedelemmel összeesküvést forralva, nyilt lázadást készültek támasztani. Ezeknek élén áll: Dobó István, Balassa János és Homonnai Gáspár, kiknek hűtlenségökről kétségtelen bizonyítványok vannak kezei között. E miatt nem késett a két előbbit, kik az országgyűlésre megjelentek, őrizet alá helyezni (a mi néhány perez előtt történt, a királyi előszobában, a hol a többi rendekkel ők is megjelentek volt) és az ország rendes törvényszéke elé fogja őket állítani. Egyébiránt, habár még számosakat vádoltak be nála, mivel bűurészességök bebizonyítva nincs, nem szándékozik ellenök fellépni; reméllvén, hogy ezentúl hű alattvalók !) A királyi leirat fogalmazata ugyanott. — L. Irományok. XIII. szám.