Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 4. 1557—1563 (Bp., 1877)
III. A POZSONYI KIRÁLYVÁLASZTÓ ORSZÁGGYŰLÉS. 1563. Szeptember-November.
438 A. POZSONYI KiRÁLYVÁLASZTÓ ORSZÁGGYŰLÉS. miatt törvényt állani tartozzanak, az ellenÖk hozott Ítéletek az országos jog értelmében fogván végrehajtatni; végre a király igérte, bogy az ekkoráig okozott károk, erőszakos tettek és sérelmek miatt igazságot fog szolgáltatni, úgy bogy senkinek sem lesz további panaszra oka. Továbbá törvénybe igtattatott a király Ígérete, bogy magyarországi ügyekben a magyar tanácsosok tanácsával fog élni, és a magyar cancelláriából bocsátandja ki rendeleteit; végre bogy az idegen katonák garázdálkodásainak megszüntetése czéljából liozott végzéseket végre fogja hajtani. A hűtlenség czímén tett jószág-adományozások visszavonására a király nem volt hajlandó. A rendek megnyugodtak ; de a király megegyezésével határoztatott, hogy ha el adományozott birtokok urai csakugyan a királynak állandó hívei maradtak, és a beigtatás alkalmával az adományozás ellen óvást emeltek, az ügy a rendes perfolyamra bocsáttassék. A magyar rendeknek harminczad-mentességéről szóló czikkét a király elfogadta, oly hozzáadással, hogy a visszaélések megszüntetése végett alkotott 1559-iki végzések épségben fenntartassanak. A rendeknek a tizenhárom szepesi város visszaváltására vonatkozó kérelme tárgyában, a király kinyilatkoztatta, hogy elzálogosításról szóló oklevelet megfogja vizsgálni és az ügyet fontolóra veendi. A rendek kérésére a király megígérte, hogy a szándékos gyilkosoknak nem fog megkegyelmezni. A szabad hajdúk elbocsátása iránt hozott végzésben a király megnyugodott. A haditanács által javaslatba liozott rendszabályt, mely annak meggátlására czélozott, hogy a törökök részére a király területén fegyvereket és más hadiszereket vásároljanak, a rendek elfogadták. A tizedek bérléséről szóló czikkbe, a király kívánatára, a pozsonyi kamara javaslata alapján, beigtattatott az a pont, mely a királyt felhatalmazza, hogy az 1555-iki végzések értelmében a véglielyek részére tizedeket bérelhessen.