Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 4. 1557—1563 (Bp., 1877)
III. A POZSONYI KIRÁLYVÁLASZTÓ ORSZÁGGYŰLÉS. 1563. Szeptember-November.
í 563. SZF.RTKMRF.TÍ XOVF.MliF.ri. üek, mint az ő uralkodása idejében. A király úgy vélekedik, hogy ekként az országnak több hasznot okozott mint kárt, és liogy az ország csekély maradványait ő mentette meg. E mellett oda is irányozta gondjait, hogy az ország rendeit jogaik-, kiváltságaik- és szabadságaikban megtartsa ; liarmincz év előtt tett koronázási esküjéről soha sem feledkezett meg, a mire tehát felesleges volt őt emlékeztetni. Ha az országot csapások érték, azokért nem őt kell okozni, hanem inkább a rendek között dúló belviszályokat, sokaknak elpártolását és lázadását. Ha a rendek mindig összetartanak és hozzá ragaszkodnak, bizonyára sok bajtól megkímélték volna hazájukat. A mi pedig válasziratának azon pontjait illeti, melyekről a rendek állítják, hogy trónralépte óta ennél lesújtóbb választ tőle nem nyertek; a rendeknek azt nem szabad rosz néven venniök. Nem hiszi ugyanis, hogy az által kegyelmességének és atyai jóindulatának határain túllépett. És ha a rendek szabadon előterjesztettek mindent, a mit akartak, még inkább szabadságában áll a királynak mindazt előadni, amit az ő és az ország érdeke követel. Ha a rendek körében egyetértés uralkodik, az országgyűlési tárgyalások könnyebben folytak volna le. Minthogy tehát nem illő, hogy őt alattvalói ily keserű válaszok- és vádakkal sértsék ; kívánja, hogy a rendek ezentúl a szerénység és tisztelet határai között tartsák magokat; mire viszont ő is szokott kegyelmességében fogja őket részesíteni és annál készségesebben fog mindent megtenni, a mi az ország javára és díszére szolgál. És mivel a rendek felhozott sérelmeikkel kapcsolatban azt is kívánják, hogy a király az országgyűlési tárgyalásokban néhány magyar tanácsost használjon ; a király kijelenti, hogy mind az országgyűlési ügyekben, mind az ország jogairól, szabadságairól tartott más tanácskozmányokban szívesen igénybe vette volna némely magyar tanácsosait, ha nem gondolta volna, hogy mint az ország rendeinek az országgyűlésen van helyök. Egyébkint jövőre úgy fog eljárni, a mint tiszte és a viszonyok természete követeli. Mindezeket szükséges volt a rendek felterjesztésének 28*