Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 4. 1557—1563 (Bp., 1877)

III. A POZSONYI KIRÁLYVÁLASZTÓ ORSZÁGGYŰLÉS. 1563. Szeptember-November.

430 A. POZSONYI KIRÁLYVÁLASZTÓ ORSZÁGGYŰLÉS. jogerejét elismerik. A királyi helytartóra és a főkapitányokra nézve a rendek azt kívánták, hogy esküvel kötelezzék magokat kötelességeiknek pontos teljesítésére ; és a főkapitányok a kezeik között létező idegen jószágokat azonnal adják át jogos birtokosaiknak. Az urakra és nemesekre, kik bárkit azért, mert tőlök szenvedett sérelmeit az országgyűlésen elpanaszolta, megsebesíteni vagy megölni merészelnének, fő- és jószágvesztést szabtak. Mivel a király rendeleteitől az engedelmességet gyakran megtagadják, a királyi rendeletek három osztályáról külön im tézkedések állapíttattak meg. Az első osztályba tartoznak a bírákhoz intézett rendeletek, a kik ha ezeknek nem engedelmeskednek, a király színe elé idéztetvén, itt 200 forint bírságban és hivatalvesztésben marasztaltatnak el. A második osztályba tartoznak a király által a kapitányokhoz és más tisztviselőkhez intézett rendeletek; ha azok az engedelmességet megtagadják, velők mint szolgáival tetszése szerint bánhatik el. A harmadik osztályba tartoznak a rendeletek, melyeket a király magánosok panaszai alapján magánosokhoz intéz ; az utóbbiak fel vannak jogosítva, a mennyiben a panasz alaptalan volna, a panaszló ellen az illetékes bíróság előtt vádat emelni. Végre azokra, a kik a király, vagy az ország rendes bírái felhívására mint tanuk vallomást tenni vonakodnak, 1 fi márka bírság határoztatott-, Sajnos, liogy a bécsi titkos levéltár, mely több korábbi és későbbi országgyűlésnek irományait hiány nélkül Őrizte meg, ezen országgyűlés irományait nem tartotta fenn, a melyek annál fontosabbak, mert (mint említettük*! a két tábla külön feliratokban terjesztette fel végzéseit. Ezekből csak töredékek léteznek. Az egyik, melynek czíme »Extractus ressponsi ordinum ac statuum regni Hungáriáé« — úgy látszik — azokat a czikkeket tartalmazza, melyek mindkét feliratban egyformán voltak fogalmazva. A másik kettő »Extractus responsi Praelatorum,« és «Extractus additionum seu annotationum nobilium Hungarorum« az eltérő végzések egy részét tartalmazza, — L. Irományok. XXVIII. — XXX. számok. Egyébkint a feliratok tartalmára, illetőleg a felterjesztett végzésekre a pozsonyi kamara és a haditanács javaslatai és a törvénykönyv szövege is sok tekintetben világot vetnek.