Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 4. 1557—1563 (Bp., 1877)
III. A POZSONYI KIRÁLYVÁLASZTÓ ORSZÁGGYŰLÉS. 1563. Szeptember-November.
394 A POZSONYI KIRÁLYVÁLASZTÓ ORSZÁGGYŰLÉS. áll, hogy ha a királynak fiai vannak, azok közül egyik és pedig az elsőszülött választandó. Ha ellenben a király elmellőzné a választást, félő, liogy az ország rendeit magától elidegeníti, és új pártoskodásra és zavarokra ad alkalmat. A mennyire gyenge volt a választásra vonatkozó észrevétel, annyira könnyelműen jártak el a tanácsosok egy másik nehézség tárgyában. Az az aggodalom is felmerült, hogy nádor nemlétében a választás és koronázás nem történhetik meg. A tanácsosok nem az ország törvényeit, névszerint a nádori méltóság jogait szabályozó 1486-iki törvényeket tekintették meg, hanem a krónikákat nézték át, a melyekben azután, természetesen, semmit sem találtak, a mi amaz aggodalmat igazolta volna. A választást és koronázást minden további halasztás nélkül javasolták végrehajtatni; az országgyűlés megnyitására augusztus 20-át, »a magyar nemzet apostolának« ünnepét, helyéül pedig Pozsonyvárosát jelölték ki. Arról, vájjon a királynak a választás és koronázás alkalmával szükséges-e személyesen jelen lenni : tüzetesen nem szólottak; de felterjesztésökből kitűnik, hogy azt mellőzlietetlennek tartották. J ) A tanácsosokkal egy véleményben volt Miksa is, úgy a koronázó országgyűlés mielőbbi megtartásának, mint a király személyes jelenlétének szükségessége iránt. Az utóbbit — bár feleslegesnek látta az iránt a tanácsosokhoz kérdést intézni — behatóan indokolta. Kiemeli, hogy Magyarország a király kormánya alatt álló többi országok felett némi elsőbbségnek örvend,-) minthogy pedig a király a prágai és frankfurti koronázások alkalmával jelen volt, ha a magyarországi koronázáson biztosok által képviseltetné magát, a magyarok ezt megvetés jeléül tekintenek. Továbbá kétségtelen, hogy az országgyűlésen oly ügyek fognak felmerülni, a melyeket a király hozzájárulása nélkül nem lehet elintézni, és távollétében is hozzá kellene átküldeni; az ebből keletkező késedelem a ma') A magyar tanácsosoknak 1563. május 13-án Bécsből Ferdinándhoz intézett felterjesztésök. Eredetije, mely 12 aláírással és gyűrűpecséttel van ellátva, a bécsi titkos levéltárban. — L. Irományok. XIV. szám. 2) »Constat enim Begnum Hungáriáé prae caeteris Mtis V, C. Begnis quadam praeeminentia gaudere,«
