Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 4. 1557—1563 (Bp., 1877)

I. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1557. Júniusban.

1557. JÚNIUSBAN". 5 kell; a kamara ugyanis kétségtelennek tartja, liogy az eddigi eljárás, mely szerint a szegények ép úgy, sőt gyakran jobban voltak terhelve, mint a gazdagok, Isten haragját idézte fel az ország ellen. Továbbá az országban megtelepedett ráczok, rutkenek és oláhok ezentúl szintén fizessék az adót; illő ugyanis, hogy ők, kik az ország többi lakóival közös előnyökben részesülnek, és közös veszélyeknek vannak kitéve, a közterliekben is részesüljenek. Általán a király, az ország rendeinek hozzájárulásával, vonja vissza mindazon felmentvényeket, melyek úgy az adóktól, mint a kamarai nyereségtől, vámok- és harminczadoktól, alapos ok nélkül adattak. Továbbá az alispánoknak, kik az utóbbi országgyűléseken megszavazott adók behajtására ki voltak küldve, szigorú büntetés alatt, tétessék kötelességükké, hogy a kamara előtt jelenjenek meg, és adjanak számot. Azok ellen, akik ezt megtenni makacsul vonakodnak, kímélet nélkül kell eljárni. Mivel ekkoráig a király többeknek az adókból fizetéseket utalványozott, anélkül, hogy meggyőződést szerezett volna magának a felől, vájjon az illetők kiállítják-e a kellő számú hadakat, és e tekintetben sokféle visszaélések fordúltak elő; ezentúl az összes adó a királyi kincstárba szállíttassék, s azok a kik hadakat tartanak, a kamarától nyerjék fizetősöket, miután előbb a király által kirendelt biztosok hadaik felett szemlét tartottak. Minthogy a sopronyi országgyűlés (1553). a királyt felhatalmazta, hogy bárhol állíthasson fel karminczadokat, és a kamara ennek folytán Galgóczon állított fel liarminczadi hivatalt ; a király újíttassa meg a sopronyi végzést, és gondoskodjék arról, hogy azt mindenki tartsa tiszteletben. Továbbá minthogy a török területről és az Isabellát uraló részekből nagymennyiségű sót, marhákat és különféle török árúczikkeket szoktak a harminczad lefizetése nélkül a király területére behozni, és viszont innen különféle czikkeket, főleg gabonát és fegyvereket visznek ki: a király állapíttassa meg az országgyűlésen, hogy ezentúl az ily behozott és kivitt czikkek is a harminczad alá esnek; fegyvereket pedig és élelmi czikkeket az ellenség területére kivinni nem szabad. A kereskedést űző vagy kereskedőkkel társuló nemesek,