Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 3. 1546—1556 (Bp., 1876)

VIII. A SOPRONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1553. Apríl- és Májusban.

422 A S0P110NYI ORSZÁGGYŰLÉS A jobbágyok szabad költözésének visszaállítása iránt ez alkalommal sem határoztak. Abban állapodtak meg, hogy a jövő országgyűlésig maradjon minden az eddigi állapotban; akkor majd, ha a rendek meggyőződnek, hogy időközben a bajok nem szűntek meg, azt fogják határozni, a mit a szükség parancsol. Míg azonban ekként a király sürgető kívánatának teljesítését az egyik országgyűlésről a másikra halasztva, az igazság követelését érdekeiknek alárendelték ; az elvi téren tanúsított szükkeblűségökért a jobbágyokat részleges engedmények által igyekeztek némileg kárpótolni. Ez alkalommal is jelentékenyen megkönnyítették a jobbágynak, ki földesura zaklatásai elől menekülni akart, költözését. Mig ügyanis a korábbi országgyűlések végzései szerint csak akkor nyerte el a költözési felhatalmazást, ha a szolgabíró és három esküdt nemes jelenlétében, hat tanú által bizonyította be, hogy földesura csakugyan törvénytelenül zaklatta, — a mi nagy nehézséggel járt; ezen rendszabály akként módosíttatott, hogy jövőben a jobbágy csak a szolgabíró és egy esküdt nemes jelenlétében, és csak két tanú által tartozzék a bizonyítást eszközölni És mivel ekkoráig a törvény nem intézkedett a földesura által megkárosított jobbágynak nyújtandó kárpótlásról; a károsított jobbágynak elköltözése után, új földesura felhatalmaztatik, hogy a megyei törvényszék előtt a régi földesúr ellen kártérítési keresetet indíthasson. Továbbá, hogy addig is, míg a jobbágyok viszonyai véglegesen rendeztetnek, terheik némileg megkönny eb üljenek, megállapíttatott, hogy ezentúl évenkint 52 nap helyett csak negyvenkettőt tartozzanak földesuraiknak szolgálni; kivéve azon esetet, ha azok valamely várnak megerősítésére igényelik szolgálatukat. A havi szolgálatra felfogadott katonáknak zsoldja akként állapíttatott meg, hogy a lovasok három, a gyalogok pedig A XI. XIII. XIV. czikkek. A XII. czikk a bormérés jogára vonatkozó 1552-iki törvényt akként egészíti ki, hogy ajobbágyok a földesúr által kimérés végett küldött bort ne tartozzanak elfogadni, ha a bíró azt megízlelvén rosznak találja.