Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 3. 1546—1556 (Bp., 1876)

VIII. A SOPRONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1553. Apríl- és Májusban.

A sopronyi országgyűlés 1553. Apríl- és Májusban. Minthogy az 1552-dik év hazánkra jelentékeny veszteségeket hozott, és tartani kellett attól, hogy míg egy részről a jövő évben a törökök még nagyobb erővel fogják hódító hadjáratukat folytatni, másfelől a magyar rendek körében a csüggedés és kétségbeesés fog uralomra emelkedni, miután a király ígéreteinek teljesülését hiába várták: Ferdinánd szükségesnek látta az országgyűlést ismét összehívni. Határnapúi apríl 9-ikét tűzte ki. Mivel pedig Pozsonyban a pestis dúlt, a hely meghatározását későbbre tartotta fenn magának; egyelőre csak azt jelentette ki, hogy az országgyűlést Pozsony-, Nagyszombat- vagy Sopronyban fogja megtartani, és felhívta a rendeket, hogy oda gyűljenek, hol ő, a király, azon időben tartózkodni fog; minthogy igérte, hogy ismét- személyesen fogja ez ország rendeinek tárgyalásait vezetni. Meghívólevelében már előre mentegette magát az ígért hadjárat elmaradásáért, minek okát a németországi bonyodalmakra vezette vissza.

1) 1) A Grác/ban, 1553 február 20-kán kelt meghívólevélnek az erdélyi szászokhoz intézett példánya a szebeni levéltárban. — L. Irományok. I. szám. Tévedésből több magyarországi királyi városhoz nem küldetett el a meghívólevél. Azonban ezek mindamellett küldöttek követeket, mit a király helyeselt. Midőn ugyanis a követek panaszt tettek nála »dicebat se mandasse Cancellario, quod more pristino omnes Status vocaret per literas ; sed quomodo hic error aeciilerit, se ignorare dióit» nos tarnen fecim s recte.« (Türk naplója.)