Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 3. 1546—1556 (Bp., 1876)
VII. MAGYARORSZÁGI RÉSZLEGES GYŰLÉSEK 1551-1553.
390 MAGYARORSZÁGI RÉSZI.EGES GYŰLÉSEK Helyeseli, liogy azon indítványt, mely szerint a lengyel nemzethez segítségért kellett volna fordulniok, elejtették. A külországokkal való érintkezés a királyhoz tartozik, s ö mit sem fog elmulasztani, a mi e tekintetben hasznos lehet; hasonlag mindent megteend annak kieszközlésére, hogy a tizenhárom szepesi város a magyar országgyűlések által megajánlott adókat szintén fizesse. De nem teljesítheti a nemesség azon kérelmét, hogy Dobó Istvánnak az országos adóból megtérítse ama pénzösszeget, melyet némely megyék, városok és urak helyett, az azok által Egerbe rendelt katonák zsoldjára kifizetett. Minthogy ugyanis az ország védelmének költségeire a magyarországi jövedelmek nem elégségesek, és e czélra egyéb országainak és tartományainak jövedelmeit kell igénybe vennie; felkéri ama megyéket, városokat és urakat, hogy Dobó Istvánt ők magok elégítsék ki. Bebek Ferenczet, a nemesség kérelme daczára nem mentheti fel az országos adó megfizetésétől; sőt megvárja tőle, bogy nemcsak azt megfizetendi, hanem az ország védelmére még jelentékenyebb áldozatokat fog hozni, és különösen Fülek várat kellően megerősítendi. A mi abbeli kérelmüket illeti, hogy a király biztosokat küldjön Kassára, kik az elmúlt években, a kilencz megye területén elkövetett erőszakos tettek tárgyában ítéljenek, ezt fontolóra fogja venni, és a mennyiben az időviszonyok szerint teheti telj esi te ndi. Perényi Gáborhoz és Báthory Györgyhöz már el küldötte rendeletét az iránt, hogy a nemeseket és a királyi városok polgárait vámok fizetésére ne kényszerítsék ; azzal fenyegetvén őket, hogy ellenkező esetben ama vámokat meg fogja egészen szüntetni. A magyar kamarát szintén utasította, parancsolja meg a harminczadok tiszteinek, liogy azon czikkektől, melyeket a nemesek saját használatukra szállítanak, a liarminczadot meg ne vegyék. De miként a király rosz néven veszi, hogy némelyek, és főleg tiszviselői. híveinek szabadságait megsértették, viszont figyelmezteti híveit, hogy a kincstár károsításától óvakodjanak. Homonnai Gabor özvegyének és Homonnai Imre árvái-