Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 3. 1546—1556 (Bp., 1876)
IV. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1548. Október- és Novemberben.
178 A POZSONYI OltSZÁfiGYŰLÉS az mondatott ki, hogy »tehetségük szerint« szolgáljanak uraiknak. Egyébkint a földesuraknak eltiltatott jobbágyaikat rendkívüli adókkal terhelni, vagy azokat ingóságaiktól erőszakkal megfosztani. Ellenben a jobbágyok köteleztettek földesuraiknak, ha fogságba kerülnek, váltságdíjukhoz járulni, és menyegzőjük vagy első miséjük 1) alkalmával »tisztességes és elviselhető segélyt« nyújtani. A jobbágyok kihágásaik- vagy bűntényeikért a törvényesen megszabott büntetést kiállani és a bírságot lefizetni köteleztettek. Azonban nyilvánosan véghez vitt bűntett vagy kihágás esetén kivűl a földesúr nem vetheti jobbágyát börtönbe, annál kevésbbé illetheti súlyosabb testi büntetésekkel. A rendek érezték, hogy ezen intézkedések nem fognak kellő oltalmat nyújtani a jobbágyoknak. E miatt felhatalmazták őket, hogy azon esetre, ha a földesúr »sem Isten-, sem embertől nem rettegvén« nagyobb adókkal és szolgálatokkal terhelné, mint jogosítva van, vagy másképen zaklatná és elnyomná : szabadon költözhessenek át más földesúr birtokára. Mielőtt azonban ezt tennék, kötelesek panaszukat egy, az alispánból, a szolgabíróból és e czélra választandó esküdt nemesekből alakított bíróság elé terjeszteni, mely a földesurat kihallgatja, és lia a panasz alaposságáról meggyőződik, az elbocsátást megadja. A földesúr, ki ezen Ítélet után is akadályozza jobbágyának elköltözését, 100 forintnyi bírsággal sújtatik. Ugyanezen büntetés éri a földesurat akkor is, ha a titkon hozzá menekült vagy erőszakosan magához ragadott jobbágyot visszaadni vonakodik. Az alispánok pedig, kik ezen törvény végrehajtását elmulasztják, ugyanazon bírságban marasztaltatnak el, és azon felül hivatalukat is elvesztik. Azon jobbágyok, kik a nagyszombati országgyűlés által visszaállított költözködési szabadsággal élve, és a törvényben megállapított feltételeket teljesítve, tettleg átköltöztek; úgy szintén a nevezett országgyűlés óta, vagy még korábban elszökött és elrablott jobbágyok is, jelenlegi földesuraikJ) Ugyanis a XVI. században igen gyakori eset volt az, bogy az egyháziak csak mint püspökök, érsekek mondották első miséjöket.
