Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 3. 1546—1556 (Bp., 1876)

III. A NAGYSZOMBATI ORSZÁGGYŰLÉS 1547. Deczemberben.

A nagyszombati országgyűlés 1547. Deczemberben. A németországi vallási küzdelmek 1546-ban nyilt háborúvá fejlődtek. V. Károly fegyvert fogott a protestáns fejedelmek ellen, kik egy időben a kath. egyház és a császári hatalom ellen támadtak. Ily körülmények között a török ellen intézendő hadjárat tervét egészen elejtette, és Weltwycket visszaküldötte Konstantinápolyba a békealkudozások folytatására. Ferdinánd ugyanezen czélbólUgrinovicsot bocsátotta a portára. A tárgyalások, melyekre, a pozsonyi országgyűlés felszólalása daczára, a magyar tanácsosoknak semmi befolyásuk nem volt, kielégítő eredményre vezettek. A béke öt évre köttetett meg, többi között oly feltétellel, hogy a magyar király évenkint 30,000 aranyat fizet a szultánnak és 3000-et Rusztein fővezérnek. 2) Ferdinándnak — ki ekkor Augsburgban tartózkodott, — erről még nem volt tudomása, midőn szeptember 25-én a magyar országgyűlést 1547. november 25-re Nagyszombatba hívta össze. A meghívó levelekben a tanácskozások főtárgyául a véghelyekről való gondoskodást tűzi ki; »mert habár — úgy mond — az ellenség ígéri is, hogy a békét vagy fegyverszünetet megtartja, nekünk mindenkor felkészülve kell lennünk.« Személyes megjelenését ez alkalommal nem helyezte kilátásba. Előre jelentette, hogy utasítással ellátandó biztosokat fog az országgyűlésre küldeni. 3) Ez kitűnik Ferdinándnak 1547 deczember 5-én a magyar helytartótanácshoz intézett leveléből. (Közli Horváth Mihály. Brüsseli Okmánytár. II. 141. 1.) 2) Hammer II. 201. s kk. 11. 3) Az 1547. szeptember 25-én kelt meghivó levél Kovachichnál, Supplementum. III. 211. 1. — L. Irományok. 1. szám,