Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 2. 1537—1545 (Bp., 1875)

XI. MAGYARORSZÁGI RÉSZLEGES GYŰLÉSEK 1542- és 1543-ban.

1542- ííS 1543-BAN. 475 közül is többen megjelentek. A legelőkelőbbek: Báthory András, Balassa Imre, Drágffy Gáspár, Serédi Gáspár és Verner György. A tanácskozások tárgyát mindenek előtt azon kérdés képezte : mikép menthetik meg területüket a török pusztításés foglalástól ? Fráter György előadta, hogy a királytól utasítást- vett, miszerint a kormánya alatt álló országrészt és annak lakóit bármily módon igyekezzék megvédeni; e miatt javaslatba hozza, hogy a gyűlés küldjön a szultánhoz követet hogy hűségüket hangsúlyozva, adót és ajándékokat igérve, végre némi élelmi szereket nyújtva, biztosítsák maguk részére kegyelmét. Egyúttal értésükre adta, hogy több megyében már is elrendelte az élelmi szerek összegyűjtését, melyek Budára szállítandók. • Ezen indítvány a rendek körében nem talált kedvező fogadtatásra. Mivel azonban belátták, hogy ez az egyedüli eszköz az ország egy nagy részét a teljes elpusztulástól megóvni, elszánták magukat annak felhasználására. Mindazáltal kimondották, hogy a hódolatot, melyet a töröknek bejelentenek, csak addig fogják színlelni, míg képesek lesznek ellenállani. És midőn a követet és levelet Budára útnak indították, Drágffy Gáspárt Ferdinándhoz bocsátották, hogy elhatározásukat igazolja. Továbbá tárgyalás alá vétetett Ferdinánd királynak rendelete, melyben a rendek felhívattak, hogy augusztus 1-én személyesen és jobbágyaik huszadrészével Nyitrára gyűljenek. E rendeletet későn vették, s mivel a török által minden felöl körül voltak véve, végrehajtása nem volt lehetséges ; s így csak azon általános nyilatkozatra szorítkoztak, hogy készek, ha kell, összes jobbágyaikkal is, táborba szállani, és hazájukért vérüket ontani. Ugyanakkor megújították a Perényi Péter szabadon bocsátására és bírák küldésére vonatkozó kérelmeket, melyeket a debreczeni gyűlésből terjesztettek fel. quibus Maiestas Vestra prioribus literis ad me scripserat, propter necessitatem rerum urgentissimarum. longa admodum esse videretur, Comitia Dominis Hungarie ad oppidum Derechke, non longe ad Debreczen, indixeram." Eredetije ugyanott.