Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 2. 1537—1545 (Bp., 1875)
IX. A POZSONYI ÉS BESZTERCZEBÁNYAI ORSZÁGGYŰLÉSEK.1541. Márczius- és 1542. Februáriusban.
314 POZSONYI É S bESZTEROZE1iÁNYAI ORSZÁGGYŰLÉSEK. den megyében két tekintélyes és jóhitelü nemesember választassák, kik eskii által lekötve, díj nélkül, tartozzanak az adókat és segélypénzeket megyéjük területén behajtani, és a befolyó összegeket, levonás nélkül, rögtön hadak fogadására fordítani. Ezen módozat czélszerűségét több érvvel indokolták : nagyobb számú hadak kiállítását fogja lehetővé tenni, és világosan kitünteti, mely urak és megyék állítják ki hadaikat, s melyek mulasztják el kötelességük teljesítését, hogy az utóbbiakat a megfelelő büntetéssel lehessen sújtani. Továbbá kiemelték, hogy ha a megyék nem rendelkeznek saját haderővel, a közrend helyreállítása érdekében alkotott végzések eredmény nélkül maradnak; inert a hatalmaskodó főurak folytatni fogják erőszakos tetteiket. Ha a főurak és nemesek rendéből választandó országos kincstárnokok fogják a közjövedelmeket kezelni, ebből zavar támad és az országra baj háromlik, miután a nemeseknek igen nehéz felelősségre vonni az urakat; ellenben minden megye, szükség esetében, könnyen megbüntetheti saját megbízottait, és kényszerítheti az általuk netán okozott kárnak pótlására. Végre az urak, legjobb akarat mellett sem képesek, saját birtokaik, a királyi kincstárból nyert fizetéseik és a megyékből befolyó pénzek után kellő számban hadakat állítani ki; Buda ostroma alkalmával is némely urak, kik hadaikat nem állították ki teljes számban, a szemlék alkalmával egyik a másiktól vett kölcsön katonákat. Ezen érvek ellen az urak nem hozhattak fel egyebet, mint azt, hogy ők viszont a megyei kezelést tartják czélszerűtlennek, s olyannak, mely az adóból befolyó pénzösszeg elpazarlását előmozdítja ; és hogy a megyék nem fognak a harczra oly alkalmas katonákat fogadni zsoldba, és nem képesek a fegyelmet oly szigorúan fentartani, mint ezt az országos kapitányoktól várni lehet. Volt bizonyára egy más ok is, mely miatt az urak az alsó tábla határozatát elfogadni vonakodtak. Az alsó nemesség határozata és indokai nemcsak bizalmatlansági szavazatot, hanem nyilt vádat képeztek az urak ellen. Érthető tehát, hogy az utóbbiak szenvedélyesen védelmezték álláspontjukat. De az alsó nemesség is hajthatlan volt.
