Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 2. 1537—1545 (Bp., 1875)
I. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS.1537. Januárban.
1537. JANUÁRBAN. 11 Azonban a kitűzött napon az nrak és követek csekély számban jelentek meg. *) A király híveit, a minden felől környező ellenségek akadályozták a megjelenésben. A gyűlést nem lehetett jogosítottnak tekinteni arra, hogy mint az ország illetékes képviselete, annak érdekeiről határozatokat hozzon, így gondolkodtak a király Pozsonyban levő tanácsosai. De Ferdinánd és bécsi tanácsosai nem osztoztak véleményükben; és sürgették, hogy a tárgyalások haladék nélkül kezdessenek meg, és mielőbb fejeztessenek be. 2) A király e kívánata teljesült. A rendek nehézség nélkül, néhány nap alatt, kedvezően intézték el az eléjük terjesztett ügyeket. Minden jobbágy-ház után a királynak segélyül eyy forintot — és a hadak fizetésére két forintot ajánlottak meg; melynek fele apríl 4., másik fele július 25-ike előtt fizetendő, és pedig minden kivétel nélkül, még a nemesek házaiban lakó parasztok sem lévén felmentve. A porták új összeírása rendeltetett el, és intézkedés történt az 1535-iki országgyűlésen megajánlott, de meg nem fizetett adók behajtása iránt. A főpapok, más egyháziak és világi urak, kik tizedeket bírnak,— az esztergomi érsek kivételével,— a tized jövedelem ') A bányavárosok január 12-én Körmöczön tanácskoztak ,,vorclerung in den Rakusch, und beschlossen den Stadtschreiber in Newsoll der halben zu Kh. Mt zu schickhen." Beszterczebánya város 1537-ik évi számadásaiból. 2) Thurzó Elelc január 29-én Pozsonyból írja a királynak: „Jam antea previderam paucissimos et ex dominis et ex aliis Regnicolis conuenturos, neque aliquam fructuosam conclusionem a tani paucis nostris fieri posse ; . . . tarnen ego nolo sapere ultra alios, fiat prout Maiestati Vestre et consilio suo piacúit. Pauciores hic sumus, quam eramus vei consiliarii vei ex ordine dominorum Wiene apud Maiestatem Vestram. Dicio Maiestatis Vestre est undique oppressa, et non licuit illis vei venire, aut nuncios mittere; nos pauci nescio quomodo Regni faciem representare debeamus." Eredetije a bécsi titkos levéltárban. — A király 1537. január 31-én Bécsből Thurzó Eleket és az esztergomi érseket felhívja, „ut in absoluenda ista diéta, decernendisque iis, que ex re, usuque prefati Regni nostri esse posse existimabuntur, omnem detis operám, et haiic finem aliquem frugiferum acceleranter imponere curetis." Eredeti fogalmazata a bécsi titkos levéltárban. %