Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

VI. I. FERDINÁND BUDAI ORSZÁGGYŰLÉSE 1527. Októberben és KORONÁZÁSA FEHÉRVÁRT. 1527. Novemberben.

146 FERDINÁND Bl'DAI ORSZÁGGYŰLÉSE 1527. OKT OBERBEN. jogait, szabadságait és törvényeit tiszteletben tartandja. A veszprémi püspök olvasta elő az eskü latin szövegét, melyet azután a népnek megmagyarázott. Végre a király néhány szót intézett a néphez; engedelmességre hívta fél és viszont biz­tosította, hogy védelméről buzgón gondoskodni fog. Zajos üdv­kiáltások kisérték és követték e beszédet. Ezután ismét lóra ült, és a város másik részén emelkedő dombra lovagolt. Itt kivont kardjával négy irányban vágáso­kat tett; jelezve, hogy az országot, bármely irányból jöjjön az ellenség, fegyverével védeni fogja. Ezzel a koronázási szertartások be voltak fejezve. A ki­rály lakására vezettetett, hol a koronázási lakoma követke­zett, melyre harminczhárom főúri vendég — közöttük két nő : a nádornak és egy Erdődy grófnak neje—-volt hivatalos. Más nap a királyné koronáztatott meg. Végül harczi já­tékok zárták be az ünnepélyek sorozatát. ') A király és a rendek még néhány napon át együtt ma­radtak , hogy a budai gyűlésen alkotott végzések törvénybe igtattassanak és némely más ügyek is elintéztessenek. A Budán megaj ánlott adóra nézve megállapíttatott, hogy minden porta után rögtön egy forint, és szent Gergely napjá­ra ismét egy forint fizetendő. ') Ettől egyedül azon jobbágyo­kat mentették fel, kiknek házuk az utolsó háborúban elpusztult, és összes vagyonuk értéke tíz forintot meg nem halad ; vagy ha házuk el nem égett is, de vagyonuk értéke három forint­nál csekélyebb. (VIII, czikk.) Azon esetre, ha a török az orszá­got újra megtámadná, a rendek ígérték, hogy minden húsz jobbágytelek után egy lovast fognak kiállítani. 3) ') Ursinus Velius és a mantuai jelentés alapján. '-') Alaptalan tehát az, mit egy 1527. deczember 13-án a ve­lenczei dögéhez intézett, kétségkívül János párthívétől származó, tu­dósításban olvasunk, hogy Ferdinánd : „ín Albaregale . . . habbia fato ogni diligentia per conseguir adjuto di gente et danari; niente di meno Ii hanno data una risposta negativa, specificandolí, non esser in nel loro potere ad prometterli adjuto alcuno, senza consentimen­to del resto deli stati di quello regni." Sanudo. XLIX. 229. 1. 3) Ezen utóbbi végzés nem foglaltatik a Corpus Juris-ba fel­vett czikkek között. Azonban a feliratban, melyet az 1528. elején tartott országgyűlésen a megyei követek Ferdinándhoz intéztek, ol-

Next

/
Thumbnails
Contents