Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

XIII. A BÉLAVÁRI, VESZPRÉMI, SZÉKESFEHÉRVÁRI, ZÁKÁNYI, KENESEI ÉS BERENHIDAI GYŰLÉSEK. 1531. és 1532-ben.

316 A BÉLAVÁUI GYŰLÉS. 1531. szóval, levelei e's követei által, felszólította, birja reá a magyar rendeket, liogy „egymás között egyesülvén, a szultán iránti tekintetből, János királynak engedelmeskedjenek;" lia ezt cselekszik, a török nem fog többé az országnak ártani. A szónok ezután kiemelte, hogy ez az egyetlen mód az ország megmentésére, és felhívta a rendeket, hogy határozatukat vele, vagy közvetlenül Ibrahim nagyvezérrel közöljék. ' Beszédje nagy hatást tett. Különösen feltűnést okozott azon körülmény, hogy a szultánt „legkegyelmesebb urának" 2), a nagyvezért pedig „kegyes urának

u czímezte. Utána Pozsega és a szomszéd megyék nemesei, kik leginkább ki voltak téve a török dúlásainak, élénk színekkel ecsetelték szenvedéseiket, és segélyért esedeztek. A jelenlevők, bár elég nagy számban voltak, nem tekintették magukat feljogosítva, hogy az összes nemzet nevében ily fontos ügy iránt határozzanak; szükségesnek látták, Perényi előterjesztéseinek tárgyalására, más gyűlést hívni össze. Egyúttal Bornemissza Péter — Perényinek várnagya — a nagyvezérhez küldettett, hogy ezen megállapodást értésére adja, és felkérje , hogy a jövő gyűlés megtartásáig a török hadakat minden kártételtől tartsa vissza.

4) A rendek nem mulasztották el ajándékokkal is hatni a nagyvezérre, melyekhez Perényi egy ritka nagyságú és szépségű saphirt csatolt. ') ') Ezen hely értelme nem egészen világos az egri püspök előadásában, melyet Beck Márk Ferdinánddal közöl. „Ebraiin waselia . . . muntlich und zu mer main schriftlich, und durch Ire gesandten beuolcben, mit den ungern so vyl zu handien

, das sy sich mit ain andern veraynen, und Ine (?) zue Irem herrn anemen sollen

, derglychen von sein des Kayser wegen dem Junosch gehorsam sein." Bécsi t. levt. 3) „Dominum suuin cleinentissimum." 3) „Dominum suum gratiosum." 4) Az egri püspöknek Beck Márk által május 2-án Ferdinánddal közölt jelentése alapján, melylyel öszhangzásban áll az, mit maga Ferdinánd april 20-án Beck részére adott instructiójában elbeszél. 6) Azonban Bornemissza útközben török portyázó csapatok kezeibe került, kiraboltatott és eredmény nélkül kényszerült visszatérni. (Beck M. jelentése alapján.) Utóbb Perényi újra útnak indította öt a portára mit az egri püspök apríl 20-án jelent Ferdinánd-