Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

III. A POZSONYI KIRÁLYVÁLASZTÓ ORSZÁGGYŰLÉS. 1526. Deczember.

1526. DECZEMBER. 35 magokat a komáromi gyűlésen ; Szapolyay Jánosnak pedig kétségkívül azért hagyta meg az erdélyi rendek összehívását, 2) hogy általok követeket választasson a magyar országgyűlésre. Azonban Szapolyay — mint láttuk —ekkor már nyíltan fellépett igényeivel. Mellőzve tehát Mária felhívását, elhatározá a komáromi országgyűlést megelőzni és meghiúsítani. Míg párthívei a királynénak és a nádornak meghívóleveleit elfogdosták 3) , ő maga hatalmába kerítette a szent koronát, elfoglalta Fehérvárt és Esztergomot. A helyzet ekként lényegesen változott. Ferdinánd emiatt ausztriai tanácsosainak véleményét kérte ki a teendők iránt. Ezek (október 25-én) azt ajánlották, bogy Mária királyné, a nádorral együtt, a Katalin napjára kitűzött országgyűlést, két héttel korábbra, Márton napjára hívja egybe, és pedig akként, hogy a nemesség ne fegyveresen és fejenként jelenjék meg, hanem követeket küldjön. A gyűlés helyéül Pozsonyt, Sopronyt, Győrt hozták javaslatba. 4) ') Erről alább szólunk. 2) „Hominem suurn — úgymond — sine ulla mora in Transalpinam expedire et Conventum illis indicere velit." A dátum nélküli levelet közli Kovachich. Supplementum. III. 85. 1. Kovachich kétségesnek tartja, vájjon „Transalpina" alatt Erdély értendő-e, vagy Oláhország ? Azonban itt kétségnek nincs helye, miután Szapolyay Erdélynek volt vajdaja és Oláhországban sem neki, sem Máriának nem volt hatósága. 3) Widman elbeszélése. Goldast. II. 63. 1. 4) „Es muest auch ytzo als pald ain Rakusch , durch unnser gnedigste frawn die khunigin zu Hungern und den groszen Grauen, auf nechstn sannt Martins tag

, denn durch ainen Ausschusz , und nit nach Ordnung, das ain yeder denn gerusst besueche, ausgeschrieben, und die Malstat in der Stett aine Prespurg, Odenburg, oder Rab, so alle auf diesem lannd gegen der Thunau gelegen sein, benent werdenn. Dann wie wol bedacht wirdet

, wann gedachter Rakusch der altenn Ordnung nach, über die Thunaw in ain anndern flegklinn gelegt wurde, das dardurch etlich aus der Chronn Hungerren, so dem Weyda anhanngenn

, durch sonnder hanndlung und practikhn dester eher auf f. dt. parthey zupringenn sein

, so findet sich aber hinwiderumb, das die so ytzo f. dt. parthey sein, sich nit gernn zu dem Rakusch über die Thunaw thun werden. Dann wo 3*