Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)
XX. ERDÉLYI, HORVÁT- ÉS TÓTORSZÁGI GYŰLÉSEK. 1535-1536.
620 HORVÁT- ÉS TÓTORSZÁGI GYŰLÉSEK. 1585 — 1586. ezek egyszersmind tartózkodni fognak a nemesek és egyháziak lakaiban megszállani; kik ez ellen cselekednek, a kapitánytól büntetésüket vegyék. A végvárak haladéktalanűl eszközlendő felszerelése határoztatott. Az urak kijelentették a nemeseknek, hogy amennyiben a zsoldos hadak nem lennének elegendők, készek mind a törökök, mind a belzavarok leküzdésére, egész erővel síkra szállani, és Ivatzianerhez csatlakozni. Végre a nemesek és az urak egyértelmüleg elhatározták, hogy a királyhoz követ küldessék,ki a tartomány minden bajait és szükségeit leplezetlenül feltárja. Ezen követségre Batthyányi Ferencz választatott. *) Azonban a jelenlevő rendek egy része nem volt megelégedve ezen határozatokkal; különösen a jelentékeny adó megszavazása, a zágrábi püspöknek kincstárnokká, és Alapinak kapitánynyá történt megválasztatása ellen volt kifogásuk. Az elégedetlenek Kőrösről Varaséira siettek, hol Pekry Lajosnál — ki a zágrábi püspökkel már korábban meghasonlott — gyűltek egybe, és a királyt felkérték, hogy a körösi végzéseket ne erősítse meg, úgy tüntetvén elő azokat, mint a melyek a királyi jogokra és a tartomány érdekeire nézve egyaránt sérelmesek. 2) Thurzó Elek királyi helytartó nem helyeselte ugyan, hogy a slavóniai rendek, a király mellőzésével, a zágrábi püspökre ruházták a kincstárnoki tisztet; 3) azonban rosszalta Pekry fellépését is, kinek féktelensége a tartomány békéjét veszé') A tótországi uralt fönnebb említett irata alapján. — Thurzó Elek 1536. augusztus 26-án írja a királynak: „Adibit Maiestatem Y. dominus Bathiany veluti nuncius a Regni Sclauonie Statibus destinatus." 2) Pekry Lajosnak 1536. augusztus 25-én Varasdról Ferdinánd királyhoz intézett levele. Eredetije a bécsi titkos levt. — L. Irományok. VI. szám. 3) Thurzó Elek augusztus 27-én a királynak írja: „Michi non multum piacet, quod dominus Zagrabiensis hanc auctoritatem non per Maiestatem Vestram, sed per Status Sclauonie sit illic assecutus, et potissimum, quod dica detur ad manus suas; derogat hoc auctoritati Maiestatis Vestre."