Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

XX. ERDÉLYI, HORVÁT- ÉS TÓTORSZÁGI GYŰLÉSEK. 1535-1536.

A marosvásárhelyi gyűlés. Erdély rendei az 1535-ik év első napján Marosvásárhelyen gyűlést tartottak. Itt meghallgatták azon követek jelentéseit, kiket egy előbbi gyűlésükből Péter moldvai vajdához küldöttek volt; J) valószínűleg avégből, hogy Ferdinánd igyekezeteit, ki őt a maga ügyének megnyerni iparkodott, ellensülyozák. 2) Ugyanezen gyűlésen szabályoztattak a három nemzet hadi kötelezettségei. A magyar nemesek, még az egy telekkel bírók is, tartoztak maguk jól felfegyverezve lóháton szolgálni; a tizenhat jobbágy telekkel bírók azonfelül egy jól fegyverzett lovast állítani. A jobbágyok is legyenek ellátva fegyverrel; éspedig a szegények lándzsával és szekerczével, azok, kiknek 6—-8 ökrük van, íjjal, 36 nyíllal és karddal; azok, kik még gazdagabbak, íjjal, elégséges számú nyilakkal, karddal, paizszsal és szekerczével. Aszékelyeli közül a primipilusok két lóval, a többiek, kiknek ingóságai 12 forint értéket meghaladnak, egy lóval és kellő fegyverzettel, a szegényebbek legalább fegyverzettel legyenek ellátva. Azon székelyeknek, kik az urak jobbágyaivá lettek, uraik 15 nap alatt adják vissza szabadságukat; kik ezt tenni vonakodnak, száműzessenek, s a vajdától se nyerhessenek kegyelmet. A peres ügyek előbb a szék bírósága előtt tárgyaltassa') János király 1534. deczember 28-án Váradról Nádasdy Tamásnak írja: „Jusseramus ad nos venire huc Waradinum tam ipsum D. Waydam, quam eciam D. Episcopum Transsiluaniensem, sed quia ex Moldauia redierunt Nuncii Regnicolarum, necessarium fűit D. Wayde parcialem aliquam dietam pro audiendis Nunciis indicere, prout in Zekelwasarhel iam indixerat." Eredetije a budai m. k. kamarai levt. 2) V. ö. Szilágyi S. Erdélyország Története. I. 259. 1. 39*