Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

XVII. FERDINÁND KIRÁLY NAGYSZOMBATI ÉS POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉSEI. 1535. Október-Deczember.

1535. OKTÓBER—DECZEJMBEK. 517 Á katonák elszállásolásáról szóló II. és III. czikk a rendek által, első felterjesztésükben kifejezett kívánatot tartalmazza. Ugyanez áll a törvényczikkek legnagyobb részére nézve. A két forintnyi segély második részének lefizetése csakugyan az országgyűlés összehívásához, mint feltételhez van ugyan kötve (XX.); de a következő czikk (XXI.) hozzáteszi a király nyilatkozatát : „0 felsége kijelentette , hogy az országgyűlés megtartása ellen nincs kifogása; de nem tartja helyesnek most előre állapítani meg helyét és idejét. Ha a rendek érdekében szükségesnek fogja látni az országgyűlést összehívni, ő felsége ezt még a kijelölt határidő előtt is össze fogja hívni." Az érczpéncz kérdésében a XIX. czikk mellőzi a vitás kérdést, és kitérőleg azt határozza, hogy a jó veretű magyar pénz, úgyszintén Mátyás, Ulászló és II. Lajos király pénzei mindenütt fogadtassanak el. A XVI. czikk ekként hangzik: „A királyi felség helytartót rendelt az országban, valamint mindkét rendből hét főbb tanácsost választott, kiknek sorába tartozik : a nádori helytartó, és a kapitány." A XLVIH-ik pedig: „Az igazság kiszolgáltatására a nemesi rendből hat ülnök választatott, kik régi szokás szerint ő felsége által a tanácsba is bocsáttassanak; ő felsége ezeket, úgyszintén azt, ki Slavoniában az előkelőbbek közül fog választatni, maga idején a békealkudozásokban is fogja alkalmazni." A XVIII-ik czikk szerint: „Az ítéletek végrehajtása végett kapitány választatott, ki bizonyos számú lovasokkal, a helytartót és a többi tanácsokat támogassa." — Az itt említett hivataloknak ezen országgyűlésen eszközölt betöltéséről, emlékeink hallgatnak. A XXIX-ik czikk figyelemreméltó, amennyiben az első törvény, mely a Ferdinánd 1531. július 2-iki rendelete által felállított magyar kamaráról említést tesz, s az adóból befolyó pénzösszeg kezelését kizárólag a kamara feladataúl jelöli ki. A XLIX-ik czikk a kormány székhelyévé Pozsonyt jelöli ki, addig, míg az egész ország a király hatalmába kerül vissza. A jószágoknak, hivataloknak és várkapitányságoknak idegenek részére való adományozását illetőleg, a XLII-ik czikkben a király igéri, hogy elődeinek példáját fogja követni. De a