Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

XVII. FERDINÁND KIRÁLY NAGYSZOMBATI ÉS POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉSEI. 1535. Október-Deczember.

512 A NAGYSZOMISATI ÉS POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉSEK. kíván eljárni; eziránt teliát véleményüket kéri ki. Megnyugszik abban, hogy a katonáknak tiltva legyen a nemesek és papok házaiban megszállani; de nem tartja kivihetőnek azt, hogy csak háború idején szállhassanak meg a parasztoknál, mert béke idejében is, főleg télen és nagy esőzések alatt, szabad ég alatt táborozniok nem lehetséges. Hogy a király hűségére visszatérőknek, javaik, melyektől megfosztattak, visszaadassanak, méltányosnak ítéli; azonban rövidnek találja a javak visszaadására kiszabott tizenöt napi határidőt, s ezt egy hónapban kívánja megállapíttatni. A nádori helytartó és a törvényszék birának kinevezésére vonatkozólag, fentartja magának a király, tanácsosaival beliatólag tanácskozni. A főkapitány kinevezése iránt pedig értekezni fog a rendekkel. A magyar érczpénznek az ausztriai tartományokban való forgalmáról ismételi nyilatkozatát, melyet a nagyszombati gyűlés felterjesztésére adott válaszában kifejtett. Arra, hogy a rendek a megajánlott két forintnyi adó második felének kifizetését, attól teszik függővé, hogy a király szent Jakab ünnepére országgyűlést hívjon össze; kiemeli, hogy az országgyűlés megtartását nem ellenzi ugyan, hanem annak idejét és helyét előre meghatározni nem tartja helyes eljárásnak; azt összehivandja, ha és mikor az ország és a rendek érdeke kívánatosnak fogja feltüntetni. A rendek pedig, tekintettel a kincstár nagy és sürgető szükségeire, a második forintot is feltétlenül ajánlják meg ; sőt rendelkezzenek, hogy az még a kitűzött határnap előtt fizettessék meg. Továbbá határozzák el, hogy a zsellérek, szabadosok és molnárok is tartozzanak az adót, vagy legalább annak felét megfizetni. A király a csajkásokkal tárgyalásokat fog kezdeni, s őket Esztergomban, vagy egyebütt, hol a szükség kívánja, alkalmazandja. Arra nézve, hogy a király senkit az ország határain kivűl ne idézzen törvényszék elé, kijelenti, hogy elődjeinek példáját fogja követni: hasonlag a hivataloknak hazafiak részére való adományozása tekintetében is. Az, hogy eddig a várkapitányságokra és egyéb tisztségekre némely idegeneket alkalmazott, nem szorúl mentségre; miután köztudomású, hogy