Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)
XVI. ERDÉLYI, HORVÁT- ÉS TÓTORSZÁGI GYŰLÉSEK.1531-1534.
478 HORVÁT- KS TOTORSZÁíil GYŰLÉSEK. 1581 —1584. szor egymásután kérdést intézett a jelenlevőkhöz : vájjon van-e tudomásuk arról, hogy akként járt el, mint a királynál vádolják ? Blágay István nyilatkozott legelőbb, de kitérőleg. Ennekfolytán a püspök felszólította Keglevich Pétert, hogy intse a rendeket határozott nyilatkozásra. Keglevich megtette ezt. Szavait hosszas hallgatás követte, melyet végre Pysach György zágrábmegyei szolgabíró szakított meg. „En, püspök uram — így szólott — semmi rosszat nem tudok uraságod felöl." Es senki sem találkozott, ki ellenmondott volna. Mire az urak és nemesek Írásbeli bizonyítványokat állítottak ki a püspök ártatatlanságáról, s azokat megküldötték a királynak. VI. 1583. szeptember 8-án a tótországi rendek ismét gyűlést tartottak Zágrábban. Innen feliratot intéztek Ferdinándhoz, kinek figyelmét felhívták János király tevékenységére, melyet a tótországi rendek megnyerése körül kifejt, és azon zaklatásokra, melyeknek az ő részéről Ferdinánd hívei ki vannak téve. Ferdinánd szeptember 25-ikén kelt válasziratában kiemelte, hogy a török szultánnal folyamatban levő békealkudozások visszatartják ugyan, őt az ellenséges fellépéstől; mindazáltal mindent megteend, mi híveinek védelmére szükséges, és már is utasította Katzianer János főkapitányt, hogy a megfelelő intézkedéseket tegye meg. VII. Ugyanazon év (1533) október 11-én ThoposTcán gyűltek egybe a horvátországi rendek, és Ferdinánd királyhoz intézett előterjesztésükben panaszt emeltek, egy Rusnovich Péter nevű horvátországi nemes hatalmaskodásai ellen, felkérvén a királyt, hogy ezeknek megszüntetéséről gondoskodjék. 3) ') Keglevich Péternek és másoknak a gyűlésről szóló, a királyhoz intézett jelentéseiből készült kivonat, a bécsi cs. és k. titkos levéltárban. — L. Irományok. V. szám. 2) A k. válaszirat eredeti fogalmazata a bécsi cs. és k. titkos levéltárban. — L. Irományok. VI. szám. 3) A felirat eredetije a bécsi cs. és le. titkos levéltárban. — L. Irományok. VII. szám.