Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

XIV. JÁNOS KIRÁLY PESTI ÉS BUDAI ORSZÁGGYŰLÉSEI. 1532-ben.

463 JÁNOS KIRÁLY PESTI ÉS BUDAI ORSZÁGGYŰLÉSEI. 1532. számosan jöttek össze; Erdélyből is jelentek meg követek. A gyűlést a fereucziek kolostorának egyik teremében 6rritti Alajos, mint az ország kormányzója nyitotta meg. Olasz nyelven tartott megnyitó beszédében előadta, hogy az országot nagy veszélyek fenyegetik, melyeket egyedül ő maga képes elhárítani; a török pártfogásáról biztosíthatja a rendeket, sőt a Szeremség visszakapcsolását is kilátásba helyezheti; de miután Ferdinánd az ország birtokáról nem akar lemondani, fegyver hatalmával kell őt attól megfosztani. Felhívja a rendeket, hogy a hadi költségekre adót ajánljanak meg. Egyébkint megnyugtatta őket aziránt, hogy bár ő maga idegen, az ország kormányában csak magyarokat fog alkalmazni. Gritti beszédét Dóczy János tolmácsolta. A rendek körében élénk visszatetszést szült, hogy a gyűlölt idegen ragadja kezeibe az ország kormányát. ,,A király nem gyermek, — mondák többen — forduljunk tehát ő hozzá!" Bajoni és Bekényi Jánoshoz küldettek, hogy megtudják akaratát. A király, ki kényszerítve volt az általa is gyűlölt olasznak kegyeit keresni, a rendeket csillapítani igyekezett. „Jól tudjátok — így szólott a küldöttekhez — mikép szolgáltam én a hazának. Ti ellenben, bár négyszer esküvel fogadtatok nekem engedelmességet, ezt nem teljesítettétek. Háromszor árultak el, és ennek következményeit csak a török pártfogásával háríthattam el. Már pedig Gritti volt az, ki részünkre megnyerte a törököt; most tehát, miután ő kormányzótok, ő reá hallgassatok." Verbőczy is, kihez a rendek tanácsért folyamodtak, ugyanazon szellemben válaszolt. ") Hogy az őszi hónapokban tartatott, következtetjük azon körülményből, hogy Erdélyből ekkor küldettek, Gritti felhívása folytán Budára követek. (Lásd a következő jegyzetet.) ') A Kultsár Istvánféle krónikában olvassuk: „1532. Grithy adót kér vala, és ősszel a királlyhoz négy követet bocsátának Budára; a Maros mellől Tamási Ferenczet, Udvarhellyszékről Bálint Gerébet, Csíkból Lázár Imrét, Kezdiből Békés Adoriant." 10. 1. Kétségtelen , hogy ezen követ küldés és a Gritti által tartott budai gyűlés összefüggésben van. 3) Szerémy munkája az egyetlen kútforrás, mely a budai országgyűlésről szól. Bár Szerémy gyakran alaptalan, piaczi híreket