Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

II. A SZÉKESFEHÉRVÁRI KIRÁLYVÁLASZTÓ ORSZÁGGYŰLÉS. 1526. November.

A székesfehérvári királyválasztó országgyűlés. A tokaji rendek szent Lukács ünnepén, vagyis október 17-én írták alá a meghívóleveleket, melyekkel november 5-re, Székesfehérvárra országgyűlést hirdettek. Kétséges, vájjon e napon bírtak e már tudomással arról, hogy nyolcz nappal előbb (október 9-én) Mária, az özvegy királyné és Báthory István nádor november 26-ára Komáromba hívták egybe a királyválasztó országgyűlést ? Ha azonban nem bírtak is erről tudomással, e körülmény nem menti fel a tokaji gyűlést a törvénysértés vádjától; miután az 1486-ik III. törvénvczikk, trónüresedés esetében, az országgyűlés kihirdetését és a királyválasztás vezetését a nádor jogai közé sorozta. Szapolyay és hívei túltették magokat a törvény ezen világos rendelkezésén; miután Báthoryban leghatározottabb ellenségüket látták, s az általa vezetendő országgyűlésen terveik valósítását alig reméllhették. Szapolyay később azzal mentette magát, hogy a nádor az ausztriai határokig vonult vissza; hogy azon országgyűlést, mely Mátyást királylyá választotta, szintén nem a nádor hívta össze; hogy az országgyűlésnek hatalmában állott azon törvényt, mely a nádor jogát megállapította, érvényen kivül helyezni; hogy végre Báthory Istvánt a hatvani országgyűlés nádori méltóságától megfosztotta volt. ') ') Ezen okokat hozták fel Szapolyay biztosai az olmüczi békealkudozások alkalmával. Widman 1527. okt. 27-iki munkálatában : „Information darinnen ausgeführet, was das Haus Österreich für Erbgerechtigkeit zu dem Königreich Hungern von alters gehabt."