Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)
I. MISKOLCZI ÉS TOKAJI RÉSZLEGES GYŰLÉSEK. 1526. Szeptember 16. Október 17.
G AllSKOLCZl ÉS TOKAJI GYŰLÉSEK. szólott — többnyire fukar, kegyetlen és hanyag kormányzás által bélyegezték meg magokat, súlyos csapásokat hozva e szegény hazára. ím eleven példa Ulászló, ki mint egy vén asszony tunyán, dicstelen ült a trónon. Elhallgatjuk szerencsétlen fiának vakmerőségét, melylyel seregünk virágát, ellenségeink között egykor félelmet és rettegést gerjesztő erőnk és vitézségünk babérját, ocsmányul és gyalázatosan elvesztette. Valóban az irgalmas Isten különös gondviselésének és jóságának tanújelét láthatjuk abban, liogy (Szapolyay Jánost) e jeles és bátor férfiút a minapi gyászos harcz terétől távol tartani és életét megmenteni méltóztatott. Ekként legalább egy oly férfiút tartott fönn részünkre, ki képes és hajlandó hanyatló hazánkat e siralmas időkben bölcs tanácsával és győzhetlen fegyverével támogatni, felvirágoztatni." Verbőczy és más szónokok bizonyára nem mulasztották el e magasztaló szavakhoz éles nyilatkozatokat csatolni, Ferdinánd személye és a németek ellen; valamint ígéretek és adományok által hatni ott, hol érveik ereje gyengének mutatkozott, és a magánérdek irányozta a politikai meggyőződést. Maga a trónkövetelő leereszkedő nyájasság által igyekezett támogatni párthiveinek törekvéseit. Ekként a szellemek már előkészítve és megnyerve valának, midőn a gyűlés megnyittatott. A tanácskozás tárgyául azon kérdés lett kitűzve: mit kelljen az ország megmentése érdekében cselekedni ? A rendek egyértelműleg azon meggyőződésben voltak, hogy eziránt érvényes és sikeres végzéseket hozni ily részleges gyűlésen és addig, míg az országnak feje és kormányzója nincs, nem lehet. 2) így természetszerűen szőnyegre került a királyválasztás ügye. A jelenlevők egy ') Istvánfi nyomán (84. 1.), kinek , úgy látszik, a tokaji gyűlésről részletes kútfők állottak rendelkezésére. 2) A székesfehérvári országgyűlést kihirdető levélben a tokaji rendek írják: „Egybegyűltünk, . . . hogy az ország védelméről, oltalmáról, a szenvedett csapás és közveszély helyrepótlásáról tanácskozzunk. . . . Azonban többszöri tárgyalkozás , többszöri kölcsönös együttbeszélgetés után úgy találtuk, hogy e részben fejedelem és igazgató nélkül, a nagyságtok és más urak s atyánkfiai távollétében, hasztalan törekszünk, semmi állandót, semmi érvényest, az országra nézve jót és üdvöst nem végezhetünk." Jászay. i. m. 86. 1.