Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

I. MISKOLCZI ÉS TOKAJI RÉSZLEGES GYŰLÉSEK. 1526. Szeptember 16. Október 17.

A miskolczi és tokaji részleges gyűlések. Szül ej mán még Budán volt, midőn az általános csüggedés és fejetlenség közepette Várday Pál egri püspök és pelsőczi Bebele János kísérletet tőnek az ország rendeit tétlenségükből felrázni, egyesűit erőfeszítésre bírni. Meghívásukra 1526. szeptember közepén számos urak és nemesek jöttek össze Misliolczon. Szapólyay János és öt megye : Heves, Gömör, Borsod, Torna, Abaúj követeket küldöttek ide. A tanácskozások tárgyát azon kérdés képezte: mikép lehessen a török által elárasztott országot megvédeni ? Miután Szapólyay igérte, hogy „számos és jól felszerelt seregével minél gyorsabban megjelen" ; abban történt megállapodás, hogy a „rendek minél előbb és minél nagyobb készülettel táborba szálljanak" s Yerpelétnél várják be az erdélyi vajdát; a felsőmagyarországi megyék és városok e gyűlésből felhívattak, hogy hadaikat a kitűzött helyre rögtön indítsák meg. Egy másik végzés az egyházak kincseire vonatkozott, melyeket néhány hónap előtt, pápai engedélylyel, II. Lajos összeszedetett, hogy pénzzé veretvén, a török elleni hadjárat költségeire fordítsa. A háború gyors és szerencsétlen fejleményei okozták, hogy e rendelet csak csekély részben lett végrehajtva. A gyűlés most akként rendelkezett, hogy „az egyházaktól elszedett ezüst neműek" Kassára szállíttassanak s itt pénzzé veressenek. J) ') A miskolczi gyűlés megtartása, lefolyasa és végzései felöl egyedül azon levelek értesítenek, melyek szeptember 16-án (Dominica post festum Exaltationis S. Crucis) a jelenlevő rendek által a fel-