Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)
XIII. A BÉLAVÁRI, VESZPRÉMI, SZÉKESFEHÉRVÁRI, ZÁKÁNYI, KENESEI ÉS BERENHIDAI GYŰLÉSEK. 1531. és 1532-ben.
326 A SZÉKESFEHÉRVÁRI GYŰLÉS 1531. De ezen gyűlés sem jött létre; miután a rendek csekély számban gyűltek össze. ') János király úgy látszik, csak eszköznek tekintette a veszprémi gyűlés meghiúsítására. ") IV. Ferdinánd király, a veszprémi gyűlés meghiúsulása után, 1531. június közepén, Prágába hívta magyar tanácsosait, hogy velük a további teendők iránt értekezzék. Az előterjesztett kérdőpontok egyik legfontosabbika volt az : vájjon hirdessen-e országgyűlést, s ha igen, hol, mikor és mily módon tartassék az meg ? A tanácsosok az országgyűlés összehívását javasolták, s annak helyéül Pozsonyt ajánlották ; de egyúttal kijelentették, hogy megtartása a királyra nézve csak akkor leend hasznos, ha képes Magyarország megszabadítására és a külsegélyre oly biztos kilátást nyújtani, hogy azt a rendek mintegy saját szemeikkel láthassák. 3) Fels 1531. május 2ö-án Bécsből Ferdinándnak írja: „Das die Yersamblung zu Stuehveyssenburg . . . nun auch zerstossen , und dasselbst nit über vierhundert phärt gewesst , die nachmals , de nyemants komen, auch veritten seyn. (Eredetije a bécsi t. levt.) 2) Choron András idézett levelében íija: Convencionem albensem . . . duabus de causis et racionibus celcbrari dicunt . . . quam causam dicunt aliqui esse , quod quicquid ... in Wysegrad concluderetur, illic albe coram omnibus manifeste declararent; aliam vero causam alii dicunt hanc fuisse, quod Johannes voluisset facere albensem dietam in contrarium conuentus Wesprimiensis." 3) A magyar tanácsosok június 1'7-iki felterjesztésének negyedik pontja így hangzik: „Conventum indicere, ob has presertim causas, qnas maiestas vestra significat, videtur nobis necessavium. Locus pro temporum condicione, non alius videtur esse aptior, quam Posonium, presertim si Maiestas vestra interesse decreuit. Tempus designare non possumus, propterea quod ígnoremus, quamdiu Maiestas vestra aliis suorum Regnorum negociis erit occupata, nec putemus conventum hungaricum ulla ex parte Maiestati vestre profuturum, nisí de auxiliis externis, deque Hungarie liberacione indubitatam ac certissimam spem, et quam pene ipsis videant oculis, Maiestas vestra in eum conventum atferat. Quibus autem de rebus agendum cum eis sit, tempus et res ipsa, et innata Maiestatis vestre sapiencia facile suppeditabunt." A „Consulta Dominorum Hungarorum" czímü irat a bécsi t. levt.
