Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

XI. A POZSONYI RÉSZLEGES GYŰLÉS. 1580. Május 8.

264 A I'OZSONY! RÉSZLEGES GYŰLÉS. magyar földet elözönleni; de nem avégből, hogy segélyt nyújtsanak, hanem „hogy a magyarok és törökök ellen, különbség nélkül, dühöngjenek." Ez hihetetlennek látszik. És ha ily, a magy ar nemzet megsemmisítésére irányzott össze-' esküvés léteznék is, a király bizonyára meghiúsítaná e gonosz tervet. A rendek többé nem elégedhetnek meg szóbeli válaszszal; a sértett szabadságoknak tényleges visszaállítását, az ország felszabadítását követelik. „Ha felséged erre nem képes, kegyeskedjék őszintén nyilatkozni, hogy mielőtt mindnyájan elvesznénk, módot találjunk, mikép segítsünk magunkon, és mikép hárítsuk el a fenyegető veszélyeket." Végre miután Magyarország területének nagysága és ellenségeinek közelsége, béke idejében is szükségessé teszi uralkodójának személyes jelenlétét; ez idő szerint pedig leginkább a király távolléte miatt érték az országot oly súlyos csapások: „bár hálát adnak Istennek, hogy királyuk más országok és tartományok felett is uralkodik," kérik, hogy mielőbb térjen vissza, és a távollétében kifejlődött bajokat jelenléte által igyekezzék orvosolni. Egyébkint a követek felhatalmaztattak, hogy ezen előadás kapcsában, belátásuk szerint, egyéb tárgyakat is „tiszteletteljesen" terjeszthessenek elő a királynak. Macedóniai László és Thúróczi Miklós szeptember havában Augsburgba utaztak, hol Ferdinánd a birodalmi gyűlésen tartózkodott. Battyányi elmaradt. De a magyar rendek követeihez két tótországi követ csatlakozott: Kannaryay Tamás és Spycko György. 2) ') „Instructio data Reverendo Domino Ladislao de Macedonya eleeto Ecclesie Waradiensis, ac Magnificis Dominis Francisco de Battyán Dalmacie, Croacie et Sclavonie Bano, item Nicolao Comiti de Thurocz Magistro Curie Regie Maiestatis, simul vei divisim ad Maiestatem Regiam." E czímsoroli után közvetlenül jő a beszéd, teljesen készen, első számban, többesben, melyet a követeknek a király előtt tartaniok kellett. Csak a végpontok veszik fel az utasítás formáját. Egykorú irat a bécsi t. levt. — L. Irományok. I. szám. 2) A Macedóniai László által a császárhoz és a birodalmi rendekhez intézett beszédek német nyelvre, lefordítva, 1530-ban kinyomattak. A beszéd előtt a kiadó megnevezi a követeket: „Des Kü-