Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

X. JÁNOS KIRÁLY BUDAI ORSZÁGGYŰLÉSE. 1530. Február 14.

János király budai országgyűlése. János király, midőn Szulejmán 1529-iki hadjárata által az ország nagy részének és fővárosának urává lett, sietett hatalmának megszilárdítása végett országgyűlést hirdetni. Mialatt a szultán Bécsnél táborozott, ő szétkiildötte meghívóleveleit a deczember 13-ikán megnyitandó gyűlésre. *) Azonban utóbb kényszerítve látta magát ezt későbbre halasztani, s 1530. február 14-ére jBudára hívta egybe az ország rendeit. 2) Az itt megjelent főpapok közül Várday Pál esztergomi, és Frangepán Ferencz kalocsai érsekek; 3) az urak soraiból: ') Brodarics István 1520. szeptember 20-én Budáról, a lengyel cancellárnak írja: „Indixit majestas sua omnibus dominis et regnicolis dietam generalem pro festő beati Luce evangeliste." (Acta Tomiciana. Kiadatlan VII. kötet. 858.1. Kézirat a szent-pétervári cs. könyvtárban. Supala Ferencz közleménye.) 2) Meghívólevelet nem ismerünk. János király 1530. február 1-én Bánífy Jánoshoz intézett levelében felteszi, hogy a meghívólevél már kezei között van. „Alioquin — írja — ad instantem Diaetam deberetis venire." Kovachicli, ki e levelet közli (Supplementum. III. 134. 1.), oly nézetben van, hogy ezen országgyűlés nem tartatott meg. Megczáfolja e feltevését az ezen országgyűlésen alkotott törvénykönyvnek a bécsi t. levéltárban létező egy példánya, mely egyszersmind a gyűlés helyét és napját is közli: „Articuli in presenti generali Diéta Dominorum Prelatorum, Baronum et Nobilium Regni pro festő b. Valentini Martyris Bude celebrata, formati." '

5) Frangepán Ferencz Budáról, 1530. marczius 20-én a lengyel cancellárnak írja: „Dum nuper transactis diebus ageremus in diéta per majestatem regiam celebrata, allate sunt ex Posonio littere ad Rmum Strigoniensem altere, altere autem ad me." (Acta Tomiciana. VIII. 106. 1. Supala F. közleménye.)